Egyre népszerűbb szokássá válik nálunk is, hogy élményt ajándékozunk a párunknak vagy a szeretteinknek, legyen szó bármilyen alkalomról. Ha ráadásul a társunktól közösen eltöltendő meglepetésként kapjuk az utazást vagy bármilyen egyéb páros tevékenységet, azzal a kapcsolatunknak is jót teszünk.
Hazánk is számtalan gyöngyszemet rejt, ahová a kisebb büdzsével rendelkezők is elruccanhatnak, akár csak egy egy-két napos kirándulásra vagy egy hosszú hétvégére, hisz a szerelmesek napja, Valentin-nap idén csütörtökre esik. Az ország északkeleti, keleti régiója kevésbé ismert turisztikai szempontból, ezért most innen csemegézve mutatunk be néhány vidéki ékkövet.
A teljesség igénye nélkül lássunk néhány romantikus és bájos, kevéssé ismert kelet- és észak-magyarországi desztinációt.
1. A Túr folyó vidéke
Az Öreg-Túr hazánk talán egyik legszebb szelíd-vad folyója. Felfedezése igazi kaland lehet a szerelmeseknek.
A szatmár-beregi táj ékköve a kanyargós kis folyó, és még a 19. századi nagy vízszabályozások után is tartogat meglepetéseket.
A kalandtúrákat kedvelő pároknak kötelező célpont, a kajakos, kenus túrák széles választékát kínálják az érdeklődőknek. A környéken pedig valódi kulturális csemegékre is bukkanhatunk, olyanokra, mint Kölcsey síremléke, vagy az ősi kopjafás, csónak-fejfás temető Szatmárcsekén. De megnézhetjük akár Móricz Zsigmond picinyke szülőházát is Tiszacsécsén, ha két evezés között pihenni vágyunk. A Túristvándiban található, ma már múzeumként funkcionáló, de még mindig működőképes Túristvándi vízimalom pedig kihagyhatatlan gyöngyszeme a vidéknek.
2. Boldogkőváralja
A Zempléni-hegység őrzi épen maradt váraink legtöbbjét, azok között is igazi ékkő az épen maradt középkori vár Boldogkőváralja község határában.
A vár fontos része a magyar történelemnek, 1701-ben például a Habsburgok fel is robbantották, hogy ne lehessen egyik védőbástyája a később kirobbant Rákóczi-szabadságharcnak. Mára felújították, így régi fényében tündökölve várja a látogatókat.
Az ősi vár, a kastély, a kápolna, a szárazmalom, a kapubástya, a különleges tornyok és a sziklakijáró (avagy megfigyelőbástya) pazar úti cél a hazai desztinációk szerelmeseinek. A kilátás csodaszép a majd’ 250 méteres sziklaszirtről, az alant elterülő táj szépsége pedig a legszigorúbb vándorok szívét is meglágyítja. Boldogkőváralja az Országos Kéktúra útvonal egyik állomása, és a környék kedvelt túracélpontja. A várhely és környéke tökéletes helyszín ahhoz, hogy leüljünk a fűbe, és kizárjuk magunkból a mindennapok problémáit. A nap végén pedig betérhetünk a Castrum Boldua nevű középkori étterembe, ahol az ódon falak mellett ülve belekóstolhatunk a 13. századba. Ha pedig igazi csemegére vágyunk, ne hagyjuk ki a közeli Göncön készített, messze földön híres, gönci barackpálinkát sem.
3. Hejce
A Zemplén az Északi-középhegység legkeletibb tájegysége, ezért sokan nem ismerik igazán ezt a gyönyörű vidéket. Pedig sok természetjáró szerint talán ez a hegyvidék a legszebb hazánkban. Vannak ismertebb és kevésbé ismert helyei, gondoljunk csak a boráról elhíresült kis hegyi városra, Tokajra.
Ezúttal azonban egy eldugott kis zsákfalut ajánlok a romantikus együttlétre, a természetbe való visszahúzódásra, a világtól való meghitt elbújásra vágyóknak. Parasztházakból kialakított, szépséges vendégházak várják a turistákat, patak csörgedezik át a falun, a parkokban a sok zöld között pedig a helyi fafaragók szobrait láthatjuk. Van itt egy püspöki kastély is, amelyet az 1700-as években építtetett Esterházy Károly egri püspök, de hangsúlyosabbak a huszita jegyeket viselő házak, végig a patak mentén, és a természet elragadó bája.
A falu jó kiindulási pont Vizsoly felé is, ahol a református templomban megnézhetjük az első magyar nyelvű Bibliát is, a Károli Gáspár fordította Vizsolyi-Bibliát. Nyáron pedig finom és egészséges, saját készítésű erdei mézet árulnak a helyiek az utcán.
4. Csaroda és Tákos
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye beregi vidéke teli van ismeretlen, de csodaszép látnivalókkal. A csarodai református templom a késő román kori falusi templomok egyik legszebb példája. A patak parton fekvő, virágokkal körbevett templomot a belső falait díszítő XIII. századi freskók teszik különösen érdekessé.
A Csaronda-patak által félkörívben körbeölelt kis dombon magasodó templom nyugati homlokzata fölött emelkedő körerkélyes torony tűhegyes; a környékre jellemző fazsindellyel fedett sisakban végződik. A XVII. századi református népies falfestés nyomait a külső falakon is megfigyelhetjük. Híresek az 1700-as években készült falfreskók is, a templom mellett elhelyezkedő fa haranglábból pedig csodás kilátás nyílik a tájra.
A Bereg talán egyik legszebb kulturális hagyatéka ez a templom. Legősibb része 1766-ban épült. Azt tartják róla, hogy: “a nép emelte magának fából és sárból”, abban az időben, amikor Mária Terézia rendelkezései megtagadták a követ és a téglát a reformáció híveitől. A tákosiak megmutatták, hogy akkor is szép templomuk lesz. A királynői utasítások ellenére megépítették abból, ami a beregi embernek bőséggel a rendelkezésére állt: fából és sárból, mint fecske a fészkét.
5. Erdőspuszták
Az Erdőspuszták összefoglaló elnevezése a Debrecen környéki erdős-tavas pusztai világnak.
A Debreceni Erdőspuszták a várostól mintegy tíz kilométerre keletre, félkörívben húzódnak, és számos természeti, kulturális értéket tartogatnak. Az egykori nagy kiterjedésű gyöngyvirágos tölgyesek ma már csak kisebb-nagyobb foltokban találhatók meg, de kora tavasztól késő őszig színes botanikai élménnyel térhet innen haza a kiránduló. A változatos növényvilág változatos állatvilág kialakulását és életfeltételeit biztosítja, a madárvilág gazdagsága a legfeltűnőbb, de gyakori ezen a vidéken a vaddisznó, az őz, a nyúl és a róka is.
Aki tehát nem ódzkodik egy kis kirándulástól, a felsorolt természeti-kulturális kincseket bátran keresse fel, akár a szerelmesek napjának apropóján, akár más alkalommal. Az év minden részében van itt mit megcsodálni, az érintetlen természet közelsége mindig nagyszerű feltöltődést nyújthat bárkinek.
Kiemelt kép: Boldogkő vára – Fotó: MTI/Beliczay László
