Hivatalosan is a világ szellemi kulturális örökségének része lett a kékfestés

Átadták a kékfestés hagyományát a világ szellemi kulturális örökségévé nyilvánító dokumentumot a pápai Kékfestő Múzeumban kedden, így már négy magyar vonatkozású elem szerepel a az UNESCO reprezentatív listáján , írta az MTI.

Az ünnepségen Krucsainé Herter Anikó kultúráért felelős helyettes államtitkár felidézte, hogy a mohácsi busójárás, a matyó népművészet és a magyar solymászat mellett kapott helyet a kékfestés hagyománya az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) listáján.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kékfestés tudománya családon belül öröklődő hagyomány, amely nem tanulható meg az iskolapadban. Olyan mesterség, amelyhez nélkülözhetetlenek a kémiai, fizikai, matematikai ismeretek és művészeti véna is szükséges hozzá.

A kékfestés egy több évszázados textilfestési technika, melynek elődje, a kelmefestés és a textilnyomás már a 16. századtól léteztek. A kék szín elérésére a festőcsüllenget (Isatis tinctoria) használták, mely Európában őshonos festőnövény volt. Az 1600-as években Indiából hozták be Európába az indigó nevű növényt (Isatis indigofera), melynek festőanyaga színtartóbb, töményebb, jobb minőségű volt, így használata gyorsan elterjedt a posztó- és vászonfestésben. Maga a kékfestő elnevezés először 1770-ben bukkant fel egy pápai lakos, Bengely István egyik levelében. 

A kékfestést november végén nyilvánították az emberiség szellemi kulturális örökségévé. A jelölést Magyarország, Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia közösen nyújtotta be.

A felvételt igazoló UNESCO-dokumentumot az ünnepségen adták át a bácsalmási, a győri, a nagynyárádi, a szombathelyi, a tiszakécskei és a tolnai kékfestő műhelynek, valamint elismerésben részesült a pápai Kékfestő Múzeum és a magyarországi kékfestés hagyományinak ápolásáért végzett tevékenységéért Domonkos Ottó.

Nagy-L. István, a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum igazgatója arról beszélt, hogy három és fél évvel ezelőtt indult el a kékfestés a hungarikummá válás útján és reményei szerint a jövőben sikerül majd megszerezni a címet. Áldozó Tamás, Pápa polgármestere elmondta: bár nem városi tulajdon a Kékfestő Múzeum, az önkormányzat mégis áldoz ebben az évben a felújítására, hiszen elkötelezett a kékfestés hagyományának ápolása mellett.

Magyarországon jelenleg hat kékfestő műhely működik, kelméikből függönyök és terítők készülnek, a pápai Kékfestő Múzeum pedig a régi kékfestő műhelyeket és berendezési tárgyaikat mutatja be.

Kiemelt kép: kékfestő.com