Vadvirágos sávokkal védekeznek a kártevők ellen a termőföldeken

Angliában egy kísérlet részeként vadvirágok alkotta sávokat ültettek a mezőgazdasági területeken, hogy növeljék a gabonaféléket támadó kártevők természetes ragadozóinak számát, és csökkentsék a permetezés mennyiségét – írja a The Guardian.

A sávokat tavaly ősszel 15 nagy gazdaságban ültették Közép- és Kelet-Angliában, és öt éven keresztül figyelemmel kísérik az Ökológiai és Hidrológiai Központ (CEH) által lefolytatott kísérlet részeként.

A peszticidek által okozott környezeti károkkal kapcsolatos aggodalmak az elmúlt években gyorsan növekedtek. A szántóföldek peremére ültetett vadvirágos sávok elősegítik a természetes élővilág közreműködését a növénytermesztésünkben, a sávok otthont adnak pléldául zengőlegyeknek, ragadozó bogaraknak, parazita darazsaknak, amelyek mind-mind a szántók kártevőinek létszámát tudják csökkenteni.

Mostanáig a vadvirágos sávokat csak a mezők körül ültették, a nagyméretű szántók esetén a föld közepe azonban túl messze van a virágoktól, így a „munka” is hiányos lehet a rovarok részéről

– mondta Richard Pywell, a CEH munkatársa.

A modern mezőgazdaság azonban ma már navigációval működő gépeket használ, így igen nagy pontossággal lehet a szántókon kialakítani a sávokat, amelyekbe a vadvirágos rét kerülhet. Sőt, a kombájnok aratáskor könnyedén el tudják kerülni ezeket, így az ott megtelepedett állatok védve maradhatnak.

Az ültetett virágok közé tartozik a vörös lóhere, a réti here, a vadmurok, a margaréta és a sárgarépa.

Az új terepi kísérletekben a sávok jelenleg hat méter szélesek, és a teljes terület 2 százalékát teszik ki. A vadvirágos sávok az őszi búzától a repcén át a tavaszi árpáig terjedő kultúrák közé kerültek, így egy teljes vetésforgó cikluson keresztül nyomon követhető a szántók és a rét-sávok alakulása.

Az új kísérletek során a kutatók figyelni fogják, hogy a káros, vagy hasznos hatások lesznek-e többségben.

Hasonló kísérletek zajlanak Svájcban is, olyan virágok bevonásával, mint a búzavirág, koriander, hajdina, mák és kapor.

Az lenne az ideális ha soha nem kellene permetezni

– közölte Pywell.

Szeptemberben több jelentés is készült arról, hogy egyes növényvédő szerek használata ipari mennyiségben káros.

Kétségtelen, hogy szükség van a peszticidek használatának csökkentésére. Valószínűleg azonban sok év lesz, mire a kártevők nem jelentenek majd problémát, és a peszticidek használata jelentősen csökkenthető lesz. Addig azonban valóban szükség van a növényvédő szerekre a betegségek és kártevők ellen

– említette Bill Parker, a Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács kutatási igazgatója.

Mivel az Egyesült Királyságban kereskedelmi oldalról hatalmas nyomás érezhető a növényvédő szerek használatára, hatalmas kulturális változásokra lesz szükség ahhoz, hogy csökkentsék a mennyiségüket.