Szeged különleges építészeti emlékei a Magyarországon egyedülálló, alsóvárosi napsugaras házak. A város paprikatermesztő családjainak szerény hajlékait évszázados deszkaoromzatok díszítik, melyek a néphit szerint védelmet nyújtanak lakóiknak.
![Páratlan építészeti remekek a szegedi napsugaras házak 1](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2019/03/dsc_0998-1-e1553586720754.jpg)
Szeged népét már évszázadokkal ezelőtt különös kettősség jellemezte. Míg a város északi részén, a mai Felsővároson és Tápén hajózással, halászattal, kosárfonással és kereskedelemmel foglalkozó népek éltek, addig Alsóváros jóval archaikusabb jelleggel bírt, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó családoknak adott otthont.
![Páratlan építészeti remekek a szegedi napsugaras házak 2](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2019/03/szeged_alsovaros_tajhaz2_rgb.jpg)
![Páratlan építészeti remekek a szegedi napsugaras házak 3](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2019/03/arviz1.jpg)
Évszázadok történelmi viharait sikeresen élte túl a város, ám éppen 140 évvel ezelőtt a Tisza jeges áradása Szeged legnagyobb részét – néhány magasabban fekvő tér és utca kivételével – eltüntette a térképről. Ekkor estek az árvíz áldozatául az alsóvárosi paprikatermesztők földszintes vályogházai is, melyeket azonban hamarosan újra felépítettek a családok.
![Páratlan építészeti remekek a szegedi napsugaras házak 4](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2019/03/dsc_0989.jpg)
Az 1880-as évektől több alsóvárosi utcában jelentek meg újra a szebbnél szebb parasztházak, melyek deszkaoromzatának eredeti jelentése a mai napig megosztja a szakembereket. Bálint Sándor néprajztudós szerint bajelhárító amulettként szolgált a parasztházak oromzatán a napsugarakat idéző, deszkákból kialakított háromszög-motívum. A házak lakói úgy gondolták, a napsugaras minták, vagy istenszemek járványoktól, tűzvésztől és más csapásoktól védik meg őket.
A járványt Isten büntetésének érezték, és fogadalomból, engesztelésből állítottak országszerte művészi alkotásnak is jelentős, a barokk városképhez egyenesen hozzátartozó Szentháromságszobrokat, Szegeden is. Ezért került amulettként a Szentháromságot jelképező, bajelhárítónak érzett háromszög, középen a mindeneket látó Isten szemével, szinte minden hangsúlyos helyre: templomok homlokzatára, oltárok, szószékek oromzatára.
– írta Bálint Sándor tudós 1936-ban.
Akár az egykori napimádat mindent látó, az igazság fölött őrködő ősi napistenének tiszteletére utalnak, akár a keresztény Szentháromságot jelképezik, ezek az “istenszömek” mindenképpen páratlanok Magyarország paraszti építészetében.
![](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2019/03/dsc_0920-2.jpg)
A napsugárdíszes lakóépületek az Alföldre jellemző soros elrendezésű, három- vagy négy osztatú, alápincézett lakóházak. Építéskor szabad kéményes konyhával rendelkeztek, a kéményaljában berakott tűzhellyel. Az utcára néző tisztaszobában sárból rakott boglyakemence állt. A kemence szája a konyhában volt, ezen keresztül fűtötték a tisztaszobát.
![Páratlan építészeti remekek a szegedi napsugaras házak 5](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2019/03/szeged_alsovaros_tajhaz4_rgb-1.jpg)
Szépen felújított napsugaras házban működik az Alsóvárosi Tájház, munkatársai szegedi családok számára szerveznek hétről-hétre hagyományőrző, kézműves foglalkozásokat és kulturális programokat. A Nyíl utcában álló parasztházat Rácz József földműves építtette közvetlen a Nagyárvíz után, 1880-ban, így egyike a legrégebbi alsóvárosi lakóházaknak. A városképi jelentőségű népi műemléket kilenc éve alakították hagyományőrző tájházzá.
![Páratlan építészeti remekek a szegedi napsugaras házak 6](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2019/03/szeged_alsovaros_tajhaz6_rgb.jpg)
Napsugaras házakból nagyjából három tucat van már csupán Szegeden, városképi jelentőségük és néprajzi vonatkozásaik miatt védettséget élveznek. Többségük Alsóvároson áll, néhányat felsővárosi utcák őriznek.
– tájékoztat Kulik Melinda a Tájház vezetője.
![Páratlan építészeti remekek a szegedi napsugaras házak 7](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2019/03/kukoricas-ganca-turoval.jpg)
A tájház vezetője megosztotta velünk egy hagyományos böjti étel, a kukorica ganca receptjét:
Egy liter vízbe csipetnyi sót teszünk, felforraljuk. Amikor a víz forr, 40 deka kukorica lisztet szórunk bele. Addig keverjük, amíg össze nem áll, és csomómentes nem lesz, majd olajos kanállal kiszaggatjuk. A gombócokat jénai tálba tesszük, egymásra rétegezzük, minden rétegre túrót szórunk. Az így felrétegzett étel tetejét meglocsoljuk tejföllel. Előmelegített sütőben átforrósítjuk és már tálalható is.
Kiemelt kép: Facebook/Szabó Bálint fotó