Virágzó vidékünk

Május közepére várható az utánozhatatlan ízű magyar szabadföldi szamóca

Állagában is nagyságrendekkel jobb a külföldről, a több ezer kilométerről behozottnál.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint a magyar szabadföldi szamóca várhatóan május közepén jelenik meg nagyobb mennyiségben a piacokon. A hazai szamóca ízében, állagában is nagyságrendekkel jobb a külföldről, több ezer kilométerről behozottnál, hiszen frissen kerül a fogyasztókhoz, olvasható a szervezet weboldalán.

Mint írják, a rekordmeleg áprilisi tavasz felgyorsította a növények növekedését, ennek következtében idén kevésbé lesz érezhető a különbség a fóliás valamint a szabadföldi szamóca betakarítási ideje között. Jelenleg a kínálat fele-fele arányban hazai és import forrásból származik. Idén Magyarországon jó-közepes termést várnak a szakemberek. A szabadföldön termesztett gyümölcs várhatóan május közepétől jelenik meg nagyobb mennyiségben a piacokon, és legalább június közepéig kitarthat a belföldi kínálat.

A termelési adatok szerint a magyarországi szamóca-termőterület mintegy 800 hektár, amin évente – az időjárási viszonyok miatt változóan – 8-10 ezer tonna áru terem. Főbb termőterületeink Pest, Bács-Kiskun, Heves, Somogy valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megye egyes részein találhatóak. A gyümölcs népszerűsége miatt más területeken – így például Baranya megyében is – bővítik a termelést, és országszerte korszerűsítik a termesztéstechnológiát. Az országban lévő termőfelület hozzávetőlegesen fele fóliasátras hajtatás. A magyarországi ültetvények megfelelő állapotban vannak, továbbá a jégkárok mértékét a kamara által kiépített – és először tavaly május elején, majd idén már április közepén üzembe helyezett – országos talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer már csökkenteni fogja.

A friss magyar szamóca könnyen megkülönböztethető az importált, még koraéretten leszedett és több ezer kilométerről ideérkező – javarészt görög, spanyol – importárutól. Például a magyar állagra nem olyan kemény és a csészelevelei frissebbek, nem beszélve a nagyságrendekkel jobb ízéről. A hazai fajták szájéretten szedhetőek, mivel jóval rövidebb idő alatt eljut az áru a fogyasztóhoz, mely különbség ízben is megmutatkozik. A hosszú szállíthatóságra nemesített importfajtáknál bizonyos érzékszervi tulajdonságok (illat, íz, aroma) eltűnnek vagy gyengülnek a nemesítés során, ráadásul a szedési idő meghatározásánál sem az érettség a döntő, hanem a szállításra alkalmasság.

Kiemelt kép: Pixabay

Olvasói sztorik