A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig is Szent György napjától, április 24-től számította: az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében, az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről, ekkor történt a pásztorok, béresek megfogadása, vagy a juhbemérés is.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="667" width="1000" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az ország legnagyobb kihajtási ünnepét évek óta a Hortobágyon rendezik, de mint mindenben, a kihajtáson túl is van élet.
Ezt érzékeltetik az MTI által május 9-én közreadott felvételek, melyeken szürkemarha csordát hajtanak téli szálláshelyükről nyári legelőjükre a Hortobágyon, 2019. május 8-án.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="3679" width="5518" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A közel százötven egyedet számláló gulya csaknem tizenkilenc kilométernyi utat követően érte el a nyári legelőt, ahol október végéig maradnak.
A szürke szarvasmarha mára legendás nemzeti jelképévé vált mindannak, ami történelem, hagyomány, érték – így hungarikum is.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="4234" width="6350" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt