Már most rengeteg olajat bányásznak Szigetvártól dél-nyugatra több baranyai és somogyi faluban, de a termelést akár napi 11 ezer hordóig fokozhatják, adja hírül a Szabad Pécs, a g7 gazdasági portál riportjára hivatkozva. A Ormánságban kutató amerikai-magyar cégcsoport sem számított arra, hogy ekkora olajmezőre bukkannak.
Már a termelés is elkezdődött
Ahogy a g7 írásából kiderül, nem reklámozzák túl a nagy magyar kőolajtalálatot, pedig harminc éve nem fedeztek fel ekkora mezőt. Ráadásul már el is indult a kitermelés, ami már most is jelentős, de ezt még fokozni fogják.
A pettendi (Baranya) és az istvándi (Somogy) mezőkön február végén már több mint napi hatezer hordó kőolajat termeltek, és ezt a közeljövőben egészen napi tizenegyezer hordóig tervezik felfuttatni. De akár napi 14,2 ezer hordóig is fokozhatják a termelést.
Ez már önmagában annyi, mint az utóbbi években átlagosan a teljes magyar kőolajtermelés volt. A Mol adatai szerint 2018-ban összesen napi 13 ezer hordót hoztak felszínre Magyarországon!
Lesz vezetékrendszer is, de addig folyamatosan járnak a nehéz tartálykocsik a szűk utakon
A tartálykocsik tömeges megjelenésének a környéken élők azonban nagyon nem örülnek:
Az olajipari járművek gyors ütemben rombolják az utakat, a házakon repedések keletkeztek, a lakók gázszagúnak érzik az ivóvizet és daganatos megbetegedések miatt aggódnak
– sorolta a problémákat a g7 portálnak a Szigetvártól délnyugatra található Istvándi polgármestere is.
Ráadásul,a kőolajjal együtt felhozott földgázt – amíg a főgyűjtő meg nem épül – nem tudják hasznosítani, így egyszerűen elégetik, azaz elfáklyázzák.
A kitermelést egy amerikai-magyar magáncég végzi
A termelés felfuttatása előtt ez a szinte ismeretlen cég lett a legnagyobb magyarországi olajtermelő. A tervek szerint Pettend (Baranya) körüli harminc tervezett, jellemzően két kilométeres mélységbe fúrt kútról, illetve az Istvándi (Somogy) és Kálmáncsa (Somogy) mellett már korábban megindított kutakból több tíz kilométernyi kőolajvezeték szállítja majd az olajat egy Kétújfalu (Baranya) külterületéhez tartozó főgyűjtőbe, hogy onnan egy további tíz kilométeres vezetéken vigyék tovább Szigetvárra.
Nem ez a beruházás fogja kiemelni az Ormánságot a mélyszegénységből
Kétújfalu, Gyöngyösmellék (Baranya) és Várad (Baranya) – az iparűzési adók miatt – két és fél- háromszor nagyobb költségvetésből gazdálkodhat idén.
Az viszont egyelőre nem teljesen világos az önkormányzati költségvetések alapján, hogy a hirtelen gazdaggá vált falvak mire fogják költeni a pénzt. Más környező települések viszont a jelek szerint nem részesülnek ebből a nagy többletbevételből, így a 2011-es népszámlálás szerint roma többségű Pettend és Istvándi sem – pedig ezek területén is zakatolnak az olajkutak. A helyi munkaerőpiaci helyzet elég gyászos – elnéptelenedő aprófalvakról van szó alapvetően, ahol általánosan alacsony a képzettség -, de nem ez a beruházás fogja kimozdítani a régiót a mozdulatlanságból
– olvashatjó a g7 cikkében.
Az olajkutakat ugyanis nem a helybéliek – hanem alapvetően az ország más részéből érkező, magasan képzett mérnökök működtetik, a helyiek legfeljebb az őrzés-védésbe tudnak majd beszállni.
Címlapképünk illusztráció: Pixabay
