Girbe-gurbán kanyargott a folyó régen a gemenci ártéren, erre ma már csak a medermaradványok emlékeztetnek, amiket a folyó hagyott hátra. A hullámtéren lévő holtágakat ma is rendszeresen megönti a Duna vízzel és mindenféle hordalékkal: homokkal, iszappal.
A sekély vizű holtágak egyik leglátványosabb faja a tündérfátyol. Ha a feltételek megfelelőek számára, tömegével jelennek meg, beborítva a felületet – írja a Duna-Dráva Nemzeti Park közösségi oldala.
A tündérfátyol július-augusztusi virágzása idején a holtágak éppen ezért sárga ruhában pompáznak. A látványban mindenki gyönyörködhet a Pörbölytől gyalogosan is megközelíthető tanösvényen sétálva, mely a jelentős állománynak otthont adó Nyéki Holt-Dunát is érinti.
Új holtágak már nem keletkeznek, ezért a Nemzeti Park Igazgatósága kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az ilyen vizes élőhelyeket megőrizze.
A tündérfátyol Eurázsiai, Szubmediterrán–szubatlantikus eredetű növény, amely az álló vagy lassú sodrású vizeket kedveli. Magyarországon főleg a síksági nagy folyók (Duna, Tisza, Dráva) holtágaiban elterjedt. A tündérfátyol indákból álló gyökerei a víz alatt az iszapban szerteágazva találhatóak. Ha lehetősége van a rendelkezésre álló területet sűrűn benövi. Hosszú szárú virágait, leveleit innen hozza fel. Kerekded, szív alakúan bevágott 5–10 cm átmérőjű levelei formájukban hasonlítanak a tündérrózsáéhoz. Apró, finoman rojtos szélű ötszirmú sárga virágait egész nyáron hozza, amelyek csak egy napig élnek.
Kiemelt kép: Facebook/DDNP/Kovács Attila
