Virágzó vidékünk

Így tündökölt régen, és ilyen ma a gyógyvizéről híres Sóstó

A tó gyógyító vizét már Mátyás király korában ismerték.

Nyíregyháza város és a közigazgatásilag hozzá tartozó Sóstó között helyezkedik el a Sóstói-erdő, ami az ott élők legkedveltebb kirándulóhelye, a város tüdeje és híressége. A városközponttól alig 6 kilométerre található, gyógyvizéről híres fürdőhely a tölgyerdő szélén, a szikes vizű tó körül fekszik.

Sóstó néven több városunkhoz is tartoznak területek az országban, itt az erdőre, a tóra, a vadasparkra, a fürdő-komplexumra és az egyéb létesítményekre együttesen használják a megnevezést, amellett, hogy a településrész neve is Nyíregyháza-Sóstó.

Fotó: Dubóczky Krisztina

Mindenki igényét kielégíti a tó

A tóban nemcsak fürdőzni, hanem csónakázni, vízibiciklizni és horgászni is lehet, valamint a sportkedvelők futópályán élhetik ki mozgás iránti szenvedélyüket. Erdei tornapálya, több modern, kicsiknek és nagyoknak egyaránt szórakozást nyújtó játszótér, esőbeállók, szalonnasütő helyek, sétányok várják itt a kirándulókat. Az országos hírű gyógy- és termálfürdő, valamint hazánk legszebb állatparkja már csak hab a tortán. Az erdőt külön is kedveltté teszi tavasszal a híresen intenzív akácillat, és egy botanikai érdekesség: a tóparti sétányon látható hársfa nyírségi fajtaváltozata.

Fotó: Debrovszky Borbála

Itt van a világ legritkább állatainak otthont adó Nyíregyházi Állatpark is, ahol több mint 5000 állat között sétálhatunk. Az Aquarius Élmény- és Parkfürdő egész évben vár, ahol az élmény-, termál-, gyermek- és szaunavilágban az egész család felfrissülhet. 2013-ban nyílt meg az Aquarius Fürdőgyógyászat, ahol luxus körülmények között regenerálódhatunk.

Fotó: Debrovszky Borbála

A tófürdő egyfajta szabadstradként működik, itt is élvezhetjük a sós víz jótékony hatását, de termálmedence is található a szabad ég alatt a strandkomplexum területén, a lángos pedig itt is isteni.

Fotó: muzeumfalu.hu

A Sóstói Múzeumfaluban pedig megismerkedhetünk őseink életével, igaz, a falut most épp felújítják, de szeptember 1-étől még több attrakcióval várja a vendégeket.

Fotó: Dubóczky Krisztina

A Mátyás király korában még Igrice néven ismert tó jó pár évszázaddal később lett csak Sóstói-tó.

Új nevét a magas nátriumsó- és sziksótartalmának köszönhette. A nyáron a tó partjára lerakódott sziksóból szódát állítottak elő, amely ebben az időben sokkal jövedelmezőbb volt, mint a tó gyógyhatású vize. Felismerve a tó kedvező élettani hatásait, az 1800-as évek elején a mai Hotel Fürdőház helyén egy négy tölgyfakádból álló fürdőházat építettek. A vendégek a tó üstökben felmelegített vizében fürödtek.

Galéria
Fotó: Debrovszky Borbála
Fotó: Debrovszky Borbála

Szerelmesek szigete

A tó medrét többször rendezték, s így jött létre a ma is látható, fahídról megközelíthető kis sziget a strandfürdő mellett. Egy nem túl barátságos legenda fűződik a kis mesterséges szigethez.  Azt beszélik, hogy a szigeten egykor egy hangulatos vigadó állt, élő zenével, tánccal, ezért ott mulatott a fiatalság színe-java. Mígnem az egyik nyári éjszakán szinte a semmiből egy nagy vihar keletkezett és a mulatót belesodorta a tóba. Azok a fiatalok, akik épp ott töltötték az estéjüket, a zenészekkel együtt belefulladtak a vízbe. A mai napig hallani lehet csillagfényes estéken a víz alól felcsendülő hegedűszót, írja weboldalán a sosto.eu.

Fotó: Dubóczky Krisztina

100 éve még a tópartig ért az erdő, de erre már csak egy-egy vén tölgy emlékeztet. A park mai formáját 1912-ben nyerte el. Bejáratának az 1927-ben Dienes István által tervezett Székelykapu tekinthető.

Fotó: Dubóczky Krisztina

A városi polgárok, bohém művészek kedvelt találkozóhelye volt az 1911-ben Pazár István tervei alapján épült eklektikus stílusú Krúdy Vigadó. Helyén egykor nádfedeles vendégfogadó állt, mely már nem tudta kielégíteni a megnövekedett igényeket, s így épült fel az akkori Krúdy Szálló.

Krúdy Vigadó – Fotó: Debrovszky Borbála

A parkban található a város első Víztornya, amely ma a Tourinform Irodának ad helyet. A nyári időszakban látogatható toronyban Sóstó-történeti kiállítás tekinthető meg.

Galéria
Fotó: Dubóczky Krisztina

Története

A névadó 9,5 hektár területű, két részre osztott, sós vizű szikes tó, melynek átlagos mélysége 1,5 méter.

A tudós polihisztor, Jósa András szerint a tó vize meggyógyít görvénykórtól, csúztól, köszvénytől, idült lobbos izzadmányoktól és egyéb, virágnyelven úgynevezett vérbetegségektől.

Ma is úgy tartják a szakértők, hogy a sok oldott sót tartalmazó nátrium-kloridos termálvíz, amely a brómos, jódos ásványvizek csoportjába sorolható, gyógyvízzé minősített termálvíz kiválóan alkalmas gerincbetegségek, reumatikus, mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok enyhítésére, rehabilitáció és utókezelés esetén.

Fotó: Fortepan

Régen

A város asszonyai 1794-ben kaptak engedélyt arra, hogy Sóstón ruhát mossanak, három évtizeddel később pedig már megépült az első, négy káddal működő fürdőház és a vendéglő. Egy korabeli írás szerint Nyíregyháza már ekkor működtetett Sóstón egy polgári jellegű szórakozást is kielégítő fürdőt. Hamar híre ment a gyógyító erejű víznek, a hangulatos mulatozásoknak és egyre több csodálója lett.

Szerencsére egy szódagyáron kívül ipari üzem nem telepedhetett itt le, így a hely megőrizte természetes szépségét. Sziksófőzéssel már 1801-től foglalkoztak. Ehhez a tavak vizének leapadása után összesepert só bőséges utánpótlást biztosított. Az üzemszerű gyártás jogát egy angol üzletember már 1826-ban megvásárolta és a nagybani kitermelés kitartott egészen a Bach-korszag végéig.

A gyógyvíz és az erdő vonzereje

A gyógyvíz és az erdő vonzerejének bizonyítéka az 1866-ban megépült alpesi stílusú Svájci-Lak, a kor hangulatát a mai napig őrző panzió. Falai között megfordult Blaha Lujza, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes és sok más művész, politikus.

A Svájci Lak és a Víztorony – Fotó: Fortepan

A városi polgárok, iparosemberek, bohém művészek kedvelt találkozóhelye volt az 1911-ben megépült Krúdy Szálló és annak terasza, valamint mellette a szép vonalvezetésű, ma már műemlék víztorony. A Szeréna Lak 1914-ben épült. A szálló környéke nyaranta ma is koncertektől, rendezvényektől hangos, a környékbeliek pedig szívesen tartják itt a házasságkötésük utáni ünnepi lakodalmat, ahogy a szép park is a fotósok kedvelt színtere.

Galéria
Fotó: Fortepan

A közlekedési feltételek javulása minden népréteg számára elérhetővé tette Sóstót, miután 1905-1911 között lezajlottak a kisvasúti építkezések. A város lakosai így megismerhették és megszerethették a korábban ismeretlen területet.

A 12 hektáros tó egyik részét az 1930-as évektől alakították át szabad stranddá, jellegzetes faépülete egy balatoni fürdőház másolata volt, ami még inkább hozzájárult a riviéra-hangulathoz és a gondtalan fürdőzéshez, hisz a Balaton már ebben az időszakban is magyar tengerként hódított. A tó másik részében csónakázó működött, cserkész-avatásokat, az iparosok és kereskedők találkozóit is ide szervezték. Sajátos hagyománya volt a szűcsök Csapóvesszővágásának és a majálisoknak, olvashatjuk a sosto.eu oldalán.

Galéria
Fotó: Fortepan

Új fejezet kezdődött Sóstógyógyfürdő történetében az 1950-es évek végén, amikor a szikes vizű tó már nem elégítette ki a lakosság igényeit, s felfedezték, hogy a föld alatt 50 fokos hévíz rejlik. 1957-ben naponta százak várták kíváncsian a hévíz utáni fúrások eredményeit, azóta pedig termálfürdő jött létre a sikeres fúrások nyomán.

Európa legjobb állatkertjei közé került a nyíregyházi Sóstó Zoo
A Nyíregyházi Állatpark végzett az első helyen a 250 ezer és az 500 ezer látogatószám közötti európai állatkertek rangsorában.

Kiemelt kép: Dubóczky Krisztina

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik