A Bács-Kiskun megye északi határán, Kunpeszér község külterületén fekvő Peszéri-erdő hazánk egyik legszebb homoki erdőssztyepp élőhelykomplexe. Ültetett tölgyesében a tavalyi 38 vetővirághoz (Sternbergia colchiciflora) képest idén ősszel már kétszer annyi bontott virágot – számol be a jó hírről a Kiskunsági Nemzeti Park. Sőt, a talált 77 egyednél több is lapulhat a földfelszín alatt, hiszen ennek a virágnak jellemző tulajdonsága, hogy képes a föld alatti virágzásra és megtermékenyülésre, mivel a beporzást általában hangyák végzik.
Ezzel a kis termetű, törékeny növénnyel leginkább sztyeppréteken, bokorerdőkben találkozhatunk, jelen esetben azonban egy mesterségesen felújított kocsányos tölgyesben él az állomány.
A tavalyi év során ezen a tuskópásztán nem találtunk vetővirágot, azonban idén – a tuskópásztát kolonizált bálványfák és nyugati ostorfák szelektív elölését követően – a talajra több fény jutott, amely feltételezéseink szerint indukálta a talajfelszíni virágzást
– számolt be róla Haraszti László természetvédelmi mérnök szakos hallgató, aki a Peszéri-erdőben végzi a szakdolgozatához szükséges terepi vizsgálatokat.
A vetővirág kora tavasszal csak leveleket hajt és ősszel virágzik
Érdekessége, hogy a hangyák tényleg fontos szerepet játszanak a vetővirág szaporításában. A növény ugyanis kis terméstokot növeszt, amiben a magvakat érleli. A borsónyi méretű tokban aprócska, 2 mm-es magvak vannak, melyeket mázbevonat fed. A hangyák nagyon szeretik ezt a mázat, ezért előszeretettel hordják a terméstokokat a hangyabolyba. A mázat lenyalogatják, a magvakat azonban nem eszik meg, így a vetővirág újabb és újabb élőhelyeken bukkanhat fel.
Címlapfotó: Kiskunsági Nemzeti Park / Haraszti László
