Virágzó vidékünk

Régi fényében ragyog a kifosztott kúria

Az épület minden szegletében megelevenedik a történelem.

A Kállósemjénben álló Kállay-kúriát 1763-67 között építette Salvatore és Giuseppe Aprilis itáliai testvérpár Kállay György megrendelésére barokk stílusban, és egészen 1949-ig a Kállay-család lakta az épületet.

Közülük is kiemelkedik Kállay Miklós miniszterelnök, aki 1942-44 között állt a magyar kormány élén. Horthy Mikós kormányzó személyesen látogatott el Kállay Mikóshoz, hogy felkérje Magyarország miniszterelnökének.

A kastély eredeti magva a középső hat helyiség az előcsarnokkal, a keleti szárny végét, az emeletes teraszos részt a 19. század elején illesztették az épülethez. A jobb sorsra érdemes kúriát megviselte a szocializmus, az egykor patinás épület padlóján akkoriban trágyát tároltak és fát aprítottak, később kifosztották. A műemlékvédelem elhanyagolható szeletet kapott a tortából, különösen, ha egy nemesi kúriáról volt szó.

Fotó: Kállay-kúria

A II. világháború  idején az épület és a park is megrongálódott, 1948–49-től pedig az erdőgazdaság munkásszállásként használta, a parkettát beolajozták, fát vágtak rajta. Később sem lett jobb a helyzet, amikor az Apagyi Állami Gazdaság 1949-ben birtokba vette és terményraktárként használta. Az egykor gyönyörű szobákban műtrágyát és különféle terményeket tároltak, a nemesi létformára ekkor már semmi nem emlékeztetett.

Kúria

A kúria, avagy nemesi udvarház a vidéki köznemesség lakhelye volt, de előfordult, hogy főnemesi család építtetett vidéken is egy-egy szerényebb lakot. Fénykoruk a 18-19. századra tehető. A legismertebb kúriatulajdonosok közt tudjuk Berzsenyi Dánielt, Kazinczy Ferencet vagy akár Kossuth Lajost. A kúriák sokszor a világ körforgásától elzárt, kisebb településeken bújtak meg, a társasági élet eseményeikor és vendégek révén szereztek tudomást a világi eseményeikről. A II. világháborút követő államosítás adta meg a kegyelemdöfést a feudalizmusba tespedt köznemességnek.

Az épület keserédes sorsa után 2016. június 1-én új életre kelt, és többfunkciós intézményként a nagyközönség előtt is megnyithatta kapuit.

Fotó: Kállay-kúria

A gyönyörű épület öthektáros birtokon áll, gondozott kerttel, ami méltó és évszakonként változó keretet ad a kúriának. A korhű enteriőrben a Kállay-család bútorai, emléktárgyai is helyet kapnak, az épület a látogatók előtt is nyitva áll, valamint rendezvények kedvelt helyszíne is az épület.

Galéria
Fotó: Kállay-kúria

Időutazás

Egy rövid időre úgy érezheti az ember, hogy visszament az időben és a Kállay család meghívására egy utazáson vesz részt az eredeti 1931-es Ford A modell hátsó ülésén. A sofőr kinyitja önnek az ajtót, és elmeséli az autóval kapcsolatos összes érdekességet, miközben végighajtanak a Kállay-kúria csodálatos parkján, olvasható honlapjukon.

Fotó: Kállay-kúria

Szeretek itt dolgozni, varázsa van a helynek, az öthektáros birtokon öröm sétálni, bármilyen is az időjárás. A vendégeink is nagyon szeretik. Van egy 1931-ből való, üzemképes oldtimer Ford A-modellünk is, amivel néhány kört tehetnek a parkban. Mindig nagyon élvezik ezt az időutazást! Plusz van 10-12 retro kerékpárunk, igazi vas gyereküléssel, ezekkel is túrázhat bárki egyet a környéken

– sorolja lelkesen a kúria ügyvezetője, Mogyorós Judit.

Fotó: Kállay-kúria

Kávéház és bálterem

A kúriában helyet kap egy, a 20-as, 30-as évek hangulatát, kávéházi életét hitelesen visszaadó kávéház is. A berendezés, az eszközök, az újságok, a zene, a plakátok, karikatúrák, a kiszolgálás, mind-mind a „boldog békeidőket”  idézik fel. A történelmi kávézóban áll egy különleges kávéfőzőgép is, egy Herendi Viktória-mintás porcelán kávéfőző, amelyből csak három van az országban, az egyik itt, Kállósemjénben.

Fotó: Kállay-kúria

Az elegáns, igényesen berendezett, 120-130 férőhelyes, tágas bálteremben konferenciákat, bálokat, esküvőket is rendeznek, hisz az impozáns miliő visszarepíti az embert a 19. századba, magunk is átélhetjük a vidéki nemesség fénykorának hangulatát. Az épület minden szegletében megelevenedik a történelem.

Fotó: Kállay-kúria

A kúria múzeumként is üzemel napjainkban. Szakszerű tárlatvezetéssel látogatható, különböző tematikájú kiállításai, a játékkiállítás a szép porcelánbabákkal, macikkal, a családi enteriőr sokakat vonzanak. Az adventi időszakra különlegességgel készülnek, a Kállay-család hat-hét meghatározó nőtagjának a karácsonyfáit fogják rekonstruálni és kiállítani, megemlékezve a 21. században is példaértékű hölgyekről és munkásságukról.

Fotó: Kállay-kúria

A Kállay-család nőtagjai

Kállay Helén magánrepülőt kapott Hitlertől.

Érdekes történeteknek sincs híján a kúria. A családi legendárium két hölgyet is megemlít, akik különlegesek voltak, kiemelkednek a többiek közül. Az első hölgy Kállay Helén, aki Kállay Miklós felesége volt. Ő is született Kállay, Kállay Rudolf főorvos leánya. A semjéni öregek elmondása szerint nagyon precíz, de jószívű, rendkívül rapszodikus hangulatú, gyönyörű nő képe rajzolódik ki előttünk. Férjének, mind a gazdálkodásban, mind pedig a politikai életben is legfőbb támasza volt, maga is kiemelkedő közéleti tevékenységet folytatott. Az Országos Özvegy és Hadiárva Gondozó Intézet vezetője volt, valamint a Vörös Kereszt munkájában is aktív részt vállalt. Egyszer magától Hitlertől kapott egy vadonatúj repülőgépet, amit azonnal a Vörös Kereszt szolgálatába állított.

Kállay Helén – Fotó: Kállay-kúria

Vásárhelyi Veronika írónő herendi porcelánjait és értékeit az SS-katonák, majd az oroszok lopták el.

Vásárhelyi Veronika Kállay Kristóf hitveseként is Sík Sándor díjas írónő lett. 17 éves volt, az intézet utolsó osztályát végezte, amikor édesanyja kíséretében egy teadélutánon megismerkedett későbbi férjével, Kállay Kristóffal. Ezután csak hosszú idő elteltével, 1938 őszén, a radványi Károlyi kastélyszállóban találkozott újból az ifjú Kállayval.

Eljegyzésüket 1942.április 30-án tartották hivatalos vacsora keretében a budapesti Sándor-palotában. Esküvőjük 1942.július 16-ra volt kitűzve.

Anyával Pesten már megvettük a kelengyét – de a lenvászon fehérnemű, a herendi porcelán, a címeres ezüst a kézzel varrt és kikézimunkázott asztalnemű alig volt az enyém. Legtöbbjét elvitték az országot 1944-ben megszálló SS katonák, ami megmaradt, később „elzabrálták” az oroszok

– írja visszaemlékezéseiben az írónő.

Vásárhelyi Vera – Fotó: Kállay-kúria

Kiemelt kép: Kállay-kúria

Gyönyörű vidéki kúria lett a romos udvarházból
Az Őrség egyik gyöngyszeme a felújított épület.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik