Rendkívül ritka jelenséggel szembesültek a Pilisi Parkerdő területén az örvös légykapók viselkedését kutató szakemberek: 1982 óta tartó vizsgálataik során először találtak pigmenthiányos, albínó légykapófiókákat. A jelenség ismeretében fogalmazhatunk úgy is, hogy a fehér hollónál is ritkább madarakra bukkantak.
A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködése keretében a Szentendrei Erdészet területén lévő Málnás-hegyen hosszú idő óta folynak az erdőhöz kötődő madarak, így az örvös légykapók életmódját is célzó kutatások. A vizsgálatokhoz kihelyezett közel nyolcszáz költőodú segítségével minden évben nyomon követhető a madarak költése.
1982 óta a költőtelepeken 43 ezernél is több légykapót (fióka és költő madár) gyűrűztek meg a madarászok. A gyűrűzött légykapók száma alapján a Pilisi Parkerdő e területe Európában szinte egyedülálló.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="258" width="460" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A fészekben nevelkedő öt fiókából kettő volt albínó, a másik három fióka normális, barnás színezetű tollazattal rendelkezett. Az albínó fiókák bőréből, csőréből, szeméből és tollazatából teljes mértékben hiányoztak a barna-fekete színt okozó melaninpigmentek.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="511" width="545" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Mivel a fehér egyedek általában sokkal feltűnőbbek nemcsak számunkra, hanem az őket tápláléknak tekintő ragadozók számára is, ezért könnyebben válhatnak zsákmánnyá. Emellett a fehér utódokat a szülők hátrányban részesíthetik a táplálék elosztásakor, éppen a megszokottól eltérő megjelenésük miatt.
Kiemelt kép: Pilisi Parkerdő
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
