Virágzó vidékünk

Páratlan természeti kincsünk a Tisza-tó

Gazdasági megfontolásból hozták létre a Tisza-tavat, ma madárparadicsom és kedvelt turistacélpont.
Korábban a témában:

Magyarország második legnagyobb állóvize 1978-ban jött létre, a folyó kiöblösödéseként helyezkedik el, 27 kilométer hosszú, átlagosan 3 kilométer széles, írja a Hajdú Online.

Az elsődleges cél az volt, hogy a környező száraz területek mezőgazdaságát ellássák öntözővízzel, másodsorban a folyó árvízvédelmi szabályozása.

Páratlanul gazdag természeti környezet alakult ki1978 után megváltozott a természet és a helyi klíma is. A hatalmas vízfelület magas a páratartalmával nyáron hűt, télen fűt, tompítja a hőingást, de épp ezért nagyobb viharok alakulnak ki, mint korábban.

Nagyot változott a növény- és állatvilág, rengeteg madár költözött ide, telepek, madárrezervátumok jöttek létre. A Tisza átlagos mélysége 10-12 méter, helyenként 17 méter is megvan, a Tisza-tó azonban sekély, átlagmélysége mindössze 1,3 méter, és a területének mintegy harminc százaléka szárazulat. Ezeken a magaslatokon vaddisznó, őz, róka is megél, színes, változatos, mozaikszerű az élet itt

– mondta el a portálnak Végh József, Tiszafüreden élő nyugalmazott testnevelés-földrajz szakos tanár, idegenvezető és horgász.

Fotó: Flickr/Laszlo Becskereki

A tó létrehozásának negatívuma

Míg a gyors folyóban haladt a víz, kemény, építkezésre is alkalmas folyami homokot rakott le. A folyás azonban erősen lelassult, a Tisza vize időnként szabályosan áll. Így viszont nem homokot, hanem iszapot rak le, ami sziklamorzsalékból áll, büdös, tömít, lerakódik a folyó alján, veszélyezteti az életteret.

Az iszap nem jó az állatvilág egy részének sem, főleg a kérésznek és a csodás tiszavirágnak. Ez a rovar a kemény folyami talajban fejlődik ki, és ha azt belepi az iszap, akkor megfullad. Évek óta csökken a számuk, a rajzás kisebb, mint a Tisza északi vagy déli szakaszain. Iszaposodik, ingoványosodik a belső tó is. Az egész Tisza-tavat nem lehet kikotorni, mert ahhoz túl nagy terület.

Fotó: Flickr/Horányi Mária[/caption]

Rengeteg a szemét

Ukrajnában nem ritka, hogy a kommunális szemetet teherautószám a Tiszába öntik. A határnál a magyar oldalon épült egy szűrő, ami a nagyobb műanyagokat nem engedi tovább. Ami viszont már lerakódott az elmúlt húsz év alatt a part szélén, közel méteres vastagságú: az ár pedig kihordta a fák közé, az iszap beterítette.

Szeméttérkép készül a Tiszáról
Önkéntesek, hulladékgazdálkodási szakemberek és kutatók segítségével mérik fel a PET Kupa szakemberei a műanyagszennyezés gócpontjait a Tisza teljes hosszában.

Európai szinten is kiemelkedő a tó halállománya

A tó létrejötte a halfaunát is gazdagította, ötvenegy halfaj van a Tisza-tóban, több, mint a Balatonban. Ebből tizenegy védett, kettő, a lápi póc és a kaukázusi törpegéb pedig szigorúan védett. A fajösszetétel megváltozott: a csendes, nyugodt vizet kedvelő ponty, kárász, harcsa, csuka, süllő és keszegfélék érzik itt a legjobban magukat.

Kiemelt kép: Flikr/Frank Paul Silye

Uszályok állják útját a szemétnek a Felső-Tiszán
Már az első napján több mint 200 köbméter szemetet szedett ki a Tiszából a hajókból és munkagépekből álló vízi hulladékmentesítő berendezés.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.