Virágzó vidékünk

Összejönnek a busók, Mohácson ma kezdődik az ország leghíresebb farsangi fesztiválja

Összejönnek a busók, Mohácson ma kezdődik az ország leghíresebb farsangi fesztiválja

Soha nem látott számú maskarás búcsúztatja a telet az idei rendezvényen.

Minden eddiginél több, 1750 maskarással űzik a telet az idei mohácsi busójáráson, amelyre a szervezők kedvező időjárás esetén napi 50-60 ezer érdeklődőt várnak, írta az MTI.

A messze földön híres, Magyarország legrégibbi és legismertebb farsangi karneválja február 20-án kezdődik. A hatnapos farsangi eseményen mintegy nyolcvan programmal – a többi között táncházakkal, bálokkal, kiállításokkal, busóbemutatókkal, gasztronómia ízelítőkkel várják – az érdeklődőket.

Régi idők eredeti álarcait készíti a busómaszk faragó mester
Minden darab egyedi, melyek a hagyományt hűen tükrözik.

A február 25-ig, azaz húshagyó keddig tartó népszerű rendezvényen 64 busócsoport 1750 busója és egyéb maskarása gondoskodik a résztvevők szórakoztatásáról a Duna-parti városban. A busójáráson tartják a Schneider Lajos Népdaléneklési és Népzenei Tehetségkutató Versenyt és a koncerttel fűszerezett Nemzetközi Farsangi Dudástalálkozót is.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

A hagyományőrző rendezvényen a családok számára is kínálnak érdekes programokat: egyebek mellett a Csizmás kandúr című színházi előadás várja majd a kisiskolásokat a Kossuth Filmszínházban, a Kanizsai Dorottya Múzeumban pedig kézműves foglalkozásokat tartanak.

Február 21-én, pénteken a maszkfaragók és kellékkészítők kiállítását nyitják meg, a legtöbb programot felvonultató hétvégi napokon pedig Versendi Kovács József tamburaprímás és barátai adnak koncertet, busócsoportok rendeznek bemutatókat, emellett a mohácsi gasztronómiában is elmerülhetnek a látogatók.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

A közönség zenei szórakoztatásáról mások mellett az Alma, a Poklade, a Kis Kata zenekar és a Maszkura együttes, valamint a Zora néptánccsoport és Menyhárt Éva is gondoskodik majd a rendezvényen.
A legfontosabb programokat február 23-án, farsangvasárnap rendezik: a busók akkor kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

A amennyiben az időjárás kegyes lesz a szabadtéri programokhoz is, napi átlagban 50-60 ezer ember is ellátogathat az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben felvett, 2012-ben pedig a Hungarikumok Gyűjteményébe vett busójárás rendezvényeire.

A mohácsiak körében sokacnak, a köznyelvben sokácként nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt. A sokacok hagyományait, népművészetét, mindennapjait tavaly nyár óta egy tájház is bemutatja Mohácson.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, parkolási információkról a www.mohacsibusojaras.hu oldalon és a rendezvény hivatalos közösségi oldalán olvashatóak további részletek.

Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik