Virágzó vidékünk

Természetvédelmi terület lett a Duna csodálatos szigetcsoportja

Fekete gólya, rétisas, haris, európai hód, kornistárnics és mocsári aggófű él a Duna érintetlen vidékén.

Újabb természetvédelmi területtel lett gazdagabb Magyarország, mivel az Agrárminisztérium védetté nyilvánította a vitatott eredetű Duna Táti-szigeteinek mintegy háromszáz hektáros térségét.

Az egykori folyómenti vizes és vízközeli élőhelyek maradványainak védelmével megőrizhetők a kiemelkedő természeti értékekkel rendelkező ártéri élőhely-maradványok, mocsárrétek és puhafás ligeterdők

– írja a Nyergesújfalu és Esztergom közötti vidékről az MTI. A területen védett, fokozottan védett növényfajok találhatók, ilyen a kornistárnics és a mocsári aggófű. A szigetvilág érintetlensége biztosíthatja a fekete gólya, a réti sas, a haris és az európai hód életfeltételeit.

A terület természetvédelmi kezeléséért a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felelős, mely az elmúlt években uniós támogatásból 480 millió forintos ráfordítással állította helyre a Pilisi Bioszféra Rezervátumban található Táti-szigetek vizes élőhelyeit.

24 éve a Gemenc minden holtágát végigjárja a kajakos
Két alkalommal kétszáz fős szarvascsapattal találkozott.

A szigeteken az árhullámok elmaradása, illetve az ár gyors levonulása miatt csökkent a védett fajok egyedszáma és az élővilág sokszínűsége. Az élőhelyek helyreállítása során mederkotrással juttattak vizet a szigetek közé, illetve zsilippel szabályozták a vízjárást.

Az egyik szigeten mesterséges tavat alakítottak ki a halak és a kétéltűek zavartalan szaporodásának biztosítására, valamint megkezdték az idegenhonos, agresszíven terjedő fafajok vegyszermentes irtását, helyükre őshonos növényeket telepítettek.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila

Bioszféra rezervátum marad a magyar természetjárás bölcsője
A Pilisben folyó gazdálkodás a fenntarthatóság legtágabb értelmezését ülteti át a gyakorlatba.
Olvasói sztorik