A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén minden évben Szlovákia felől több ízben átjönnek barna medvék, azonban tartósan nem telepedtek meg és eddig nem szaporodtak hazánk területén, közölte a Sokszínű Vidék megkeresésére Bakó Botond, az igazgatóság zoológiai szakreferense.
Mint fogalmazott, a jelenlegi, pásztói esetben a Gortva Birtok kameracsapda felvételén látható állatok közül az egyik valóban medvét, azon belül is egy fiatal, feltehetően egyéves bocsot mutat. A másik állat a felvétel minősége miatt nem azonosítható.
Hozzátette, ettől még természetesen igaz lehet, hogy két boccsal mászkál az anyamedve. Az anyamedvék a bocsaikat két-három, vagy akár négy éven keresztül is maguk mellett tartják és intenzíven védik. Ennek az az oka, hogy a hím medvék, hogy mielőbb pározhassanak a nőstényekkel, ha tehetik, megölik a bocsokat.
A birtokon talált szarvastetem esetében szakembereink a vadászati hatósági kollégákkal együtt elvégzett helyszíni ellenőrzése során nem bizonyosodott be, hogy azt medve ejtette el. A barna medve, bár nagyragadozó, alapvetően növény- és dögfogyasztó, aktívan, főleg házi állatra nagyon ritkán vadászik (magányos, sérült vagy öreg példány, jelentős táplálékhiány esetén)
– írta lapunk megkeresésünkre.
Bakó Botond azt is elárulta, Magyarországra és azon belül a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területére Szlovákia felől jönnek át időnként kóborló medvék. Ezeknek az állatoknak igen nagy kiterjedésű territóriumuk van, akár 51-80 kilométernyi utat is képesek megtenni egy éjszaka alatt táplálék után kutatva, vagy a párzási időben. A hazai megjelenésüket kiválthatja a szlovákiai törzsterületükön bekövetkezett zavarás (erőművelési tevékenység, hajtóvadászat vagy élelemhiány).
Igazgatóságunk a kiterjedt kameracsapda rendszerével valamint a természetvédelmi őrszolgálat aktív nyomkeresése révén folyamatosan próbálja nyomon követni ezeknek az állatoknak a mozgását. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a medvék, mint a nagyragadozók általában, rendkívül rejtetten mozognak, elsősorban éjszakai aktivitásúak, így nyomon követésük nem egyszerű feladat még a szakemberek számára sem
– magyarázta a zoológiai szakreferens.
Arra a kérdésre, hogy a bocsokkal közlekedő anyamedve veszélyt jelenthet-e a kirándulókra nézve, Bakó Botond azt válaszolta, igen, ugyanis a bocsos anyamedvék fokozottan védik minden valós vagy vélt veszélytől bocsaikat, ennek érdekében támadással vagy annak imitálásával ijesztik el akár az embert is. Ez komoly veszélyt jelenthet az emberekre. Ennek a helyzetnek a megelőzésére és kezelésére részletes leírást találnak az érdeklődők az igazgatóság honlapján.
Természetesen lakossági fórumokon, egyéb tájékoztatókon, rendezvényeken és médiafelületeken rendszeresen tájékoztatjuk a lakosságot, kirándulókat a medve felbukkanásáról és a konfliktus megelőző viselkedés mikéntjéről. Alapvetés, hogy a medve nem tekinti zsákmánynak az embert, nem fél tőle (hisz a legnagyobb testű nagyragadozó a Kárpát-medencében), ha teheti messze elkerüli, még mielőtt az ember észlelné őt. Ezért is fontos, hogy erdős területen járva adjunk valamilyen hangot (lehet ez beszélgetés, kulcszörgés, éneklés stb.) amivel már előre jelezzük, hogy jövünk
– fogalmazott Bakó Botond.
Közölte azt is, jelenleg ennek az egy medvének – és bocsának vagy bocsainak – a jelenlétéről van tudomásuk, azonban a pásztói felbukkanása óta új megfigyelése nem történt.
Az is elképzelhető, hogy már rég Szlovákiában van. Mindenesetre szakembereink folyamatosan gyűjtik a nyomokat és jelzés esetén a helyszínen ellenőrzik azokat
– írta.
Az igazgatóság munkatársai a nagyragadozókkal kapcsolatos megfigyeléseket ellenőrzik, indokolt esetben tájékoztatják a lakosságot. Bejelentéseiket a +36 30 861-3808 természetvédelmi ügyeleti telefonszámunkon lehet megtenni.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Getty Images
