A Fülöpházi-buckavidéken szorgoskodott a Varázslatos Magyarország „Ma egy fészek, holnap az óceán” nevű természetvédelmi akciósorozatának önkéntes csapata július végén. Az idei első akción résztvevő lelkes profi és amatőr fotósok a Báránypirosító tanösvény mentén egy elgyomosodott homokbuckát nyílt homokfelszínné alakítottak át, írta weboldalán a Kiskunsági Nemzeti Park.
A munkálatok egyik oka az volt, hogy tehermentesítsék az északabbra lévő, fokozottan védett területen található két utolsó megmaradt mozgó homokbuckákat. A fokozottan védett területre ugyanis nem látogatható, de mégis sokan megteszik ezt, mivel a különleges látványt nyújtó futóhomokot szeretnék látni. Az érzékeny gyepterületben ezzel akaratlanul is kárt lehet tenni.
A Báránypirosító tanösvény a védett Fülöpházi-buckavidék – melyet sokan a magyar sivatgként, vagy magyar Szaharaként emelegetnek – szabadon látogatható részén van. Egy invazív növényekkel elgyomosodott, magasfeszültségű vezetékek alatt lévő, fekvése szerint viszont kellően széljárta homokbuckát választottak ki arra a célra, hogy bemutassák a homokfelszínt.
A látogatók itt megtekinthetik a mozgó homokbucka jellemző tájképi felszínformáját és elképzelhetik, milyen lehetett egykor a Homokhátság mozgó felszíne, miután 35-40 ezer évvel ezelőtt a Duna letette ide a hordalékát.
A területen 11-12 ezer évvel ezelőtt erdős sztyepp környezet alakult ki, de kisebb futóhomok mozgások az elmúlt 2500 évben is kialakultak az állatállomány legelése nyomán, különösen a honfoglaló magyarok és a XIII. században itt megtelepedő kunok élettevékenysége következtében.
Kiemelt kép: Terbócs Attila/Wikimedia Commons
