Virágzó vidékünk

Egyre több az őshonos ló Magyarországon

A hidegvérű lovak mindig jelen voltak és meghatározó szerepet töltöttek be a magyar nép életében.

Folyamatosan emelkedett az őshonos lófajták állománya az utóbbi öt évben az Agrárminisztérium és a tenyésztők szoros együttműködésének, valamint az őshonos támogatásoknak köszönhetően, írta az MTI.

Az elismert lótenyésztő szervezetek által nyilvántartott, törzskönyvezett összes lóféle – a magyar parlagi szamarat is beleértve – közel 77 százaléka őshonos lófajta.  A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület magas szintű szakmai munkájának köszönhetően évről évre nő a hidegvérű kancák száma

– mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület által kedden szervezett országos hidegvérű ménvizsgán Tiszaföldváron.

Ma már 1300 egyeddel büszkélkedhet az egyesület, amely nemcsak az őshonos fajták esetében a legnagyobb egyedszám, hanem a Magyarországon tenyésztett összes lófajta tekintetében is. A keddi magyar hidegvérű ménvizsgán tizenkilenc tulajdonos ugyanennyi ménjelöltje indult.

Nomád lovasként zarándokolnak Magyarországon
Útjaik során igyekeznek távol maradni a civilizált világtól, a természetre bízzák magukat.

A ménjelöltek küllemi vizsgálatán, a fogatos vizsgán, az indítási próbán tapasztalható volt kedd reggel is, hogy – a sárga, a fekete, a pej, a szürke és a deres szín változataiban tenyésztett – magyar hidegvérű kiváló fogatos ló, megbízhatóan dolgozik, betanítása valamennyi fajta közül az egyik leghálásabb feladat. Nem véletlen, hogy a sokrétűen munkára fogható magyar hidegvérűt újra felfedezik, nehéz terepen, például erdőgazdaságokban szívesen alkalmazzák az erőgépek kiváltására.

Fotó: MTI/Mészáros János

A hidegvérű lovak mindig jelen voltak és meghatározó szerepet töltöttek be a magyar nép életében. Nagy arányuk az ország lóállományában azt bizonyítja, hogy képesek alkalmazkodni a folyamatosan változó használati igényekhez. Ennek az állománynak nincs állami ménese, a tenyésztők lelkesedéséből tartják fenn a nagyon kevésnek számító, mindössze nyolc ménvonalat. A magyar hidegvérű lovak tenyésztőinek köszönhető, hogy ez a fajta meg tudott maradni és képes volt fejlődni.

Az eseményen Farkas Sándor átadta a Nagy István agrárminiszter által első alkalommal odaítélt “Kiváló ménes” kitüntető címet Nagy Ferencnek, a Homokréti Ménes tulajdonosának. Mint elhangzott: a Homokréti Ménes tulajdonosa tizenöt év alatt egy “lepusztult tsz-majorból” európai szintű hidegvérű tenyésztelepet hozott létre és üzemeltet.

Kiemelt kép: MTI/Mészáros János

Minőségi magyar ménekkel segítik az erdélyi lótenyésztést
A lovak két Kolozs megyei fogadóállomásra és két Hargita megyei tartóhoz kerülnek.
Olvasói sztorik