Virágzó vidékünk

Ritka madarakat sodort Magyarországra a Sally hurrikán

Korábban a témában:

Szenzációs hétvégét zártak a madarak a Dél-Alföldön, számolt be róla a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportja a Facebook-oldalán.

Mint írták, szombat reggel kezdődött a meglepetésszéria ,amikor a Fehér-tón Mészáros Csaba talált egy cankópartfutót, majd délután Tóth Csaba, aki szintén helyi környékbeli madarász, a Csaj-tón talált egy sárgalábú cankót.

Sárgalábú cankó – Fotó: Tóth Csaba, birding.hu

Mindkét fajról elmondható, hogy Észak-Amerikában őshonosak, és feltehetően a hurrikánszezon, jelen esetben a Sally hurrikán miatt tévedhettek hazánkba.

Orbán Zoltán, az MME szóvivője a Sokszínű Vidék megkeresésére arról beszélt, Észak-Amerikában is ugyan olyan ütemezésű a madárvonulás rendszere, mint Európában és Ázsiában, azaz október az őszi vonulás dandárja, ilyenkor hatalmas madártömegek vannak mozgásban.

Mint fogalmazott, a vonulás egy fajon és populáción belül is egyéni, egyedi változatosságot mutat – mindig vannak az átlagostól eltérő viselkedésű (irány, ütemezés) példányok. Ezek a kóborlók jutnak el rendszeresen a Nyugat-Palearktikumba, Európába, Magyarországra is.

Ehhez hozzájárulhat az őszi hurrikánszezon az Atlanti-óceán északi térségeiben, a vonuló, kóborló egyedek egyrészt elkerülik az akár ezer km-t is meghaladó kiterjedtségű vihargyűrűt, másrészt ennek kifutó szegélyszelei segíthetik, el is sodorhatják a madarakat. Éppen ezért Európa legfanatikusabb madármegfigyelői, úgynevezett fajvadász twiccserei elsősorban októberben látogatnak el az Azori-szigetekre, Corvóra, hogy ott akár féltucatnyi vagy több amerikai fajt figyeljenek meg, de ősszel a madarászok itthon is keresik a távoli kontinensek átvonulóit

– mondta lapunk megkeresésére.

Cankópartfutó – Fotó: Mészáros Csaba

Orbán Zoltán arról is beszélt, az amerikai fajok hazai megfigyelései mögött nemcsak a madarak effektív gyakorisága, hanem a kellő fajismerettel rendelkező madármegfigyelők közösségének magyarországi erősödési is áll.

Miközben a sárgalábú cankónak csak két megfigyelése volt Magyarországon 2006 előtt (1959 és 1990), 2006 óta 21 újabb adata volt (2006, 2012, 2013, 2020 a birding.hu adatai alapján), bár ilyenkor ugyan azt a példányt több egymást követő napon is látták.

A helyzet a cankópartfutó esetében is hasonló: 2004 előtt három adat (1993, 1995, 1999), 2004 óta 47 adat.

Mindkét faj Észak-Amerika északabbi (sárgalábú cankó) vagy legészakibb (cankópartfutó) területeinek hosszú távú, Közép- és Dél-Amerika (sárgalábó cankó), Dél-Amerika középső részére (cankópartfutó) vonuló fészkelője, zárta szavait a szóvivő.

Magyarországról eltűnt madárfajt fotóztak a Bükkben
A kövirigó utolsó ismert költése 2003-ban volt a Zemplénben.

Kiemelt képünkön egy sárgalábú cankó látható. A fotó illusztráció: David Tipling/Education Images/Universal Images Group via Getty Images

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.