Virágzó vidékünk

200 fészekben költöttek a fecskék a Pannonhalmi Főapátság épületegyüttesén

A Pannonhalmi Főapátság épületegyüttese impozánsan magasodik a Kisalföld és a Bakony közötti terület fölé. Pannonónia Szent Hegyén nem csak szerzetesek, diákok és elcsendesedni vágyók találnak otthonra: falain emberemlékezet óta népes fecskepopuláció költ.

Fotó: Hajdú D. András / www.hda.hu

Gérecz Balázs Imre bencés szerzetes a Sokszínű Vidék megkeresésére arról beszélt, jelenleg közel kétszáz fészket számolhatunk össze az épületegyüttesen:

  • 53 a monostor belső udvarán,
  • 24 a bazilika és a monostor épülete közötti, védett sikátorban,
  • 36 a gimnázium felé néző vendégszobák ablakai fölött,
  • 23 a botanikus kert felé néző, keleti homlokzaton,
  • és mintegy 60 fészek a gimnázium déli fekvésű, védett árkádjainak takarásában.

A fecskeállomány létszáma változó. Idén késő tavasszal érkeztek haza a fecskék, érzékelhetően kisebb létszámban, mint az megszokott. Nem is foglaltak el minden fészket. Újak építésére idén nem volt szükségük. A száraz tavaszt követő kora nyári esők ugyanakkor bőséges táplálékhoz juttatták őket, ezért állományuk az őszi kirajzás idejére látványosan megerősödött

– mondta érdeklődésünkre Gérecz Balázs Imre, aki a napokban egy videót is megosztott a madarakról a Facebook-oldalán.

Kérdésünkre válaszolva azt is közölte, a fecskék önmaguk építik fészküket, a főapátság pedig elkötelezett, hogy természeti értékünket védjék, azzal minél teljesebb harmóniában éljenek.

Ebbe hívjuk meg a hozzánk látogatókat. Ennek szellemében hirdette meg Hortobágyi T. Cirill főapát úr tavasszal az 5T-t, vagyis öt praktikus szempontot, amivel ehhez a célhoz közelebb juthatunk

– magyarázta, hozzátéve, hogy a fecskék még nem indultak el őszi vonulásukra.

A bencés szerzetes végezetül elmondta, a monostorban otthonos fecskék mellett botanikus kertjük is számos madárfaj otthona. Rendszeres vendégük többek között a feketerigó, a harkály, éjszaka baglyok hangját hallják a kert felől, télen a cinegék mellett a meggyvágókat is etetik.

Magyarországról eltűnt madárfajt fotóztak a Bükkben
A kövirigó utolsó ismert költése 2003-ban volt a Zemplénben.

Kiemelt kép: Pannonhalmi Főapátság

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik