Bartóki László, a Japánkert Barátok Köre Egyesület elnöke elmondta, hogy civil szervezetük tizenkét évvel ezelőtt alakult, és már a kezdetektől törekszenek arra, hogy bemutassák a japánkertek szépségét. Hosszas keresés után a gyulai könyvtár szép, de kihasználatlan udvara mellett döntöttek – írta az MTI.
A kert tervezését és kivitelezését a távol-keleti országban tanult Dani Zoltán japánkertész végzi.
A kertet a jellegzetes japán kapun, a toriin, illetve a könyvtáron keresztül lehet megközelíteni
Az elképzelések szerint a kert sarkában lesz egy csobogó, amelyből száraz patakok futnak majd az Élővíz-csatorna felé. A kertet szürke kavicsos úton lehet körbejárni, amelyet kis bambuszterelők határolnak. Az út mentén kőpadokot helyeznek el és kőlámpásokat telepítenek.
A kertet határoló lakóház jelenlegi falát átfestve bambuszokkal takarják; a területet a szabad oldalain bambuszkerítés fogja övezni. Japán juhart és cseresznyefákat telepítenek az udvarra.
Bartóki László elmondta, hogy ősszel elkezdik a munkálatokat az udvaron jelenleg is meglévő fák formára vágásával, de a tényleges kivitelezés tavasszal indul. A projektet jövő június végéig kell zárni. Hozzátette, a megvalósításra csaknem 20 millió forintot nyert el az egyesület az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyik pályázatán.
Az önkormányzat szívesen bevonja azokat a civil közösségeket a város fejlesztési terveinek elkészítésébe és a fejlesztési programok megvalósításába, amelyek elkötelezettek Gyula értékeinek feltárása, gyarapítása iránt. A Japánkert Barátok Köre már bizonyította ezt, évek óta ők készítik a fürdőváros legnagyobb adventi koszorúját
– közölte a kezdeményezés sajtótájékoztatóján Görgényi Ernő polgármester.
A japánkertek jellegzetessége
- Alak és formagazdagsága, nyugalmat sugárzó hangulata az egyik legfontosabb jellemzők egyike.
- Többnyire kevés növényfélét használnak, mert nem a sokféleségen van a hangsúly, hanem a tökéletességen.
- Minden növénynek szimbolikus jelentése van: ilyen például a lótusz, a kamélia vagy a bölcsességet szimbolizáló fenyő is. A lombhullató fák az élet mulandóságát hivatottak jelképezni, míg az örökzöldek az örök életet hirdetik – olvasható az otthonok és kertek oldalán.
- Kisebb sztúpákhoz hasonlító kőszobrok, minitemplomok, pihenősarkok, Buddha-szobrok díszítik és adják meg az alaphangulatot.
- Két fontos alapformája van: az egyik a természetes tájkialakítású, a másik a látványosan mesterséges kialakítású. A természetes tájkialakítás egyik miniatűr változata, amikor kültéri bonsaiokat használnak fel a kertrészlethez. A természetesnek tűnő részeken előtérbe kerülnek a virágzó cserjék, ezek közül is főleg az azaleák, rhododendronok, díszcseresznyék és a lilaakác.
- A kert maga az elmélkedés helyszíne. A lelki és szellemi elmélyedés egyik jelentős feltétele, a kiegyensúlyozott és esztétikai élményt nyújtó környezet.
- Az utak sosem egyenesen futnak, hanem kanyargósan körbefutják a kert egészét.
- Míg a nyugati kertekben főleg a geometrikusság az érvényesülő szempont a tervezéskor, addig a japánkertekben a térbeli harmónia kapja a hangsúlyos szerepet.
- A kerti lépkedők kövei szabálytalanok, ezzel is emelve a természetes hatást. A természethez való közelség érzését fokozza a hatalmas sziklák „véletlenszerű” felbukkanása.
Kieemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay/Setlib
