Trópusi halak úszkálnak a Hévízi-tó csatornájában

Felelőtlen akvaristák raknak bele olyan halakat, melyeket akváriumi céllal tartanak az országban.  
Kapcsolódó cikkek

Az idei nyár végén a Hévízi-tó kifolyó vizében, a Gyöngyös-patakon fogott furcsa halat kukorica-giliszta csalival egy horgász, de nem ismerte fel, írta a Veol.

Beküldött fotója alapján a Magyar Haltani Társaság megállapította, hogy a horgász egy Közép-Amerikából származó díszhalat, a tűzfejű tarkasügért – melynek jellemző példánya kiemelt képünkön látható -, illetve hibridjének egy sötétebb színezetű hím példányát foghatta.

Télen sem fagy be

A haltani társaság öt éve, 2015 februárjában és márciusában a Hévízi‐tó fölös vizét elvezető Hévíz‐lefolyó csatornában végzett faunisztikai vizsgálatokat, és már akkor is több, magyarországi természetes vízből eddig nem ismert halfajt mutatott ki.

Akkor olyan édesvízi trópusi halak kerültek ki a vízből, mint a pompás malawisügér, citromsügér, jaguársügér, ötfoltos tarkasügér, tűzfejű tarkasügér és jukatáni fogasponty.

De hogyan kerülnek ilyen trópusi halak a vízfolyásba?

A Hévízi-tó kifolyójától egy-két kilométeren át meleg a víz, és felelőtlen akvaristák te­lerakják olyan halakkal, melyeket akváriumi céllal tartanak az országban. Elengedik, tenyésztgetik, ha úgy döntenek, kiszedik

– nyilatkozta a portálnak Czeglédi István, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa.

A szakember szerint legalább 3-4 trópusi sügérféle él már azon a szakaszon, ahol a téli hidegben is vígan elvannak a meleg vízben. A alacsonyabb vízhőmérséklet esetén elpusztulnának, mert ezek az állatok a hideget nem bírják.

Kapcsolódó
Világviszonylatban is páratlan a Hévízi-tó
Gyógyító hatását már a rómaiak is felfedezték.

Czeglédi István úgy véli, ezeknek a fajoknak semmi keresnivalójuk hazánk természetes élőhelyein. Néhány közülük „csak” lokális problémát okoz, de egyes halfajok gyorsan képesek alkalmazkodni a megváltozott környezethez, és akár inváziós fajjá válhatnak, azaz tömegesen elszaporodhatnak.

Az idegenhonos fajok – azaz, amelyek természetes élőhelye máshol van – helyben kiszoríthatják az őshonos fajokat. Elveszik a táplálékukat vagy búvóhelyei­ket, de ragadozóként akár ki is pusztíthatják őket

– fűzte hozzá Czeglédi István.

Ám nem csupán különleges élőhelyeken, hanem a Balatonban is élnek idegenhonos és invazív halfajok. Ilyen például a busa, a naphal, a razbóra, a törpeharcsa és a géb több fajtája.

Melegvizű patak
Megtisztítják az ország egyetlen termálvizes szabadstrandját
Az idegenhonos vízi növényfajok gyérítését végzik a Hévízi-csatornán.