Az Év vadvirága mozgalom magánkezdeményezésre indult 2010-ben, melynek célja azóta is a a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása.
A hármaslevelű fogasír igazi növényritkaság hazánkban, és most nyílik.
Az év vadvirága címet elnyerte már többek között a leánykökörcsin, a kikeleti hóvirág és a szibériai nőszirom is.
A 2021-es Év vadvirága kezdeményezés keretében a mezőgazdasági területek, kiemelten a szántók kiterjedésének és használatának biológiai sokféleségre gyakorolt hatásaira hívta fel a figyelmet a mozgalom hétfős kuratóriuma, valamint partnerükként a Vadonlesők Közössége és a Magyar Biológiai Társaság.
A 2021-es Év Vadvirága szavazásra három olyan növényfajt választottak jelöltnek, amelyek szántókhoz, mezőgazdasági területekhez, vagy azokkal szomszédos élőhelyekhez kötődnek, gyakran a szántók melletti mezsgyékben vagy szántól mélyebb vizesebb foltjaiban fordulnak elő
– tájékoztattak a szervezők a szavazás kezdete előtt.
A három jelölt a bíborfekete hagyma, a vetési konkoly és a pici egérfarkfű voltak.
A növényekre az interneten lehetett szavazni, és a legtöbb szavazatot kapott növény nyerte az Év vadvirága címet 2021-ben.
A szavazatok alapján 2021-ben a vetési konkoly lett az év vadvirága.
Helge Kraus Rieder/Wikimedia Commons
Vetési konkoly
Eredetileg a Földközi-tenger mellékéről származó, felálló szárú, egyéves növény. Vetések, főként kalászosok egykor közönséges, ma ritka és védett növényfaja. A faj magja tömegében és méretében annyira hasonlított a búzáéra, hogy a hagyományos magtisztító eljárásokkal nem lehetett attól elválasztani, így előfordult, hogy a lisztbe darálták és a kenyeret kékre festette. A fokozódó vegyszerhasználat során megritkult és 1993-ban – első gyomnövényként – védetté nyilvánították. A kisparcellás, háztáji gazdálkodás visszaszorulásával napjainkra a legtöbb szántóról eltűnt.
A karácsonyi készülődés egyik elmaradhatatlan kelléke a szaloncukor, amelyből idén is hatalmas a választék. Az árak között azonban óriási különbségek lehetnek: míg egyes termékekből néhány ezer forintért is vásárolhatunk egy kilót, a prémium édességekért akár 30 ezer forintot is elkérhetnek.
Elég egy pillanatnyi figyelmetlenség, és máris túl sok só, chili vagy ecet kerül a fazékba. A jó hír, hogy egy félresikerült ételt nem feltétlenül kell kidobni. Néhány egyszerű konyhai praktikával sok esetben helyrehozhatjuk az ízeket, és még az is kiderülhet, hogy nem mindig a só hiányzik, amikor valamit ízetlennek érzünk.
Nem kell messzire utaznunk ahhoz, hogy különleges karácsonyi hangulatba csöppenjünk. Ausztria, Szlovénia és Horvátország városai már november második felétől ünnepi fényekkel, hangulatos vásárokkal és változatos programokkal várják a látogatókat.
