Az Év vadvirága mozgalom magánkezdeményezésre indult 2010-ben, melynek célja azóta is a a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása.
A hármaslevelű fogasír igazi növényritkaság hazánkban, és most nyílik.
Az év vadvirága címet elnyerte már többek között a leánykökörcsin, a kikeleti hóvirág és a szibériai nőszirom is.
A 2021-es Év vadvirága kezdeményezés keretében a mezőgazdasági területek, kiemelten a szántók kiterjedésének és használatának biológiai sokféleségre gyakorolt hatásaira hívta fel a figyelmet a mozgalom hétfős kuratóriuma, valamint partnerükként a Vadonlesők Közössége és a Magyar Biológiai Társaság.
A 2021-es Év Vadvirága szavazásra három olyan növényfajt választottak jelöltnek, amelyek szántókhoz, mezőgazdasági területekhez, vagy azokkal szomszédos élőhelyekhez kötődnek, gyakran a szántók melletti mezsgyékben vagy szántól mélyebb vizesebb foltjaiban fordulnak elő
– tájékoztattak a szervezők a szavazás kezdete előtt.
A három jelölt a bíborfekete hagyma, a vetési konkoly és a pici egérfarkfű voltak.
A növényekre az interneten lehetett szavazni, és a legtöbb szavazatot kapott növény nyerte az Év vadvirága címet 2021-ben.
A szavazatok alapján 2021-ben a vetési konkoly lett az év vadvirága.
Helge Kraus Rieder/Wikimedia Commons
Vetési konkoly
Eredetileg a Földközi-tenger mellékéről származó, felálló szárú, egyéves növény. Vetések, főként kalászosok egykor közönséges, ma ritka és védett növényfaja. A faj magja tömegében és méretében annyira hasonlított a búzáéra, hogy a hagyományos magtisztító eljárásokkal nem lehetett attól elválasztani, így előfordult, hogy a lisztbe darálták és a kenyeret kékre festette. A fokozódó vegyszerhasználat során megritkult és 1993-ban – első gyomnövényként – védetté nyilvánították. A kisparcellás, háztáji gazdálkodás visszaszorulásával napjainkra a legtöbb szántóról eltűnt.
