Virágzó vidékünk

Ritka gyomnövény lett 2021-ben az év vadvirága

Industrees/Wikimedia Commons
Industrees/Wikimedia Commons
A három jelölt a bíborfekete hagyma, a vetési konkoly és a pici egérfarkfű voltak.

Az Év vadvirága mozgalom magánkezdeményezésre indult 2010-ben, melynek célja azóta is a a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása.

Kapcsolódó
Ez a vadvirág csak két dombon található az országban
A hármaslevelű fogasír igazi növényritkaság hazánkban, és most nyílik.

Az év vadvirága címet elnyerte már többek között a leánykökörcsin, a kikeleti hóvirág és a szibériai nőszirom is.

A 2021-es Év vadvirága kezdeményezés keretében a mezőgazdasági területek, kiemelten a szántók kiterjedésének és használatának biológiai sokféleségre gyakorolt hatásaira hívta fel a figyelmet a mozgalom hétfős kuratóriuma, valamint partnerükként a Vadonlesők Közössége és a Magyar Biológiai Társaság.

A 2021-es Év Vadvirága szavazásra három olyan növényfajt választottak jelöltnek, amelyek szántókhoz, mezőgazdasági területekhez, vagy azokkal szomszédos élőhelyekhez kötődnek, gyakran a  szántók melletti mezsgyékben vagy szántól mélyebb vizesebb foltjaiban fordulnak elő

– tájékoztattak a szervezők a szavazás kezdete előtt.

A három jelölt a bíborfekete hagyma, a vetési konkoly és a pici egérfarkfű voltak.

A növényekre az interneten lehetett szavazni, és a legtöbb szavazatot kapott növény nyerte az Év vadvirága címet 2021-ben.

A szavazatok alapján 2021-ben a vetési konkoly lett az év vadvirága.

Helge Kraus Rieder/Wikimedia Commons

Vetési konkoly

Eredetileg a Földközi-tenger mellékéről származó, felálló szárú, egyéves növény. Vetések, főként kalászosok egykor közönséges, ma ritka és védett növényfaja. A faj magja tömegében és méretében annyira hasonlított a búzáéra, hogy a hagyományos magtisztító eljárásokkal nem lehetett attól elválasztani, így előfordult, hogy a lisztbe darálták és a kenyeret kékre festette. A fokozódó vegyszerhasználat során megritkult és 1993-ban – első gyomnövényként – védetté nyilvánították. A kisparcellás, háztáji gazdálkodás visszaszorulásával napjainkra a legtöbb szántóról eltűnt.

Kapcsolódó
2020-ban a nemes májvirág az év vadvirága
Toronymagasan a legtöbb szavazatot kapta.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik