Talán érdemtelenül kevés nyilvánosságot kap a Balaton-felvidéken, Veszprém megyében található egyhektáros terület, mely az emberiség történetének eddig ismert egyik legrégebbi bányája Lovas külterületén.
A település határában, Király-kúttól körülbelül fél órára, a Nosztori-tetőtől háromnegyedóra járásnyira található Európa legrégebbi festékbányája, amihez hasonló csak Afrikában van
– olvasható a lovas.hu portálon.
1951-ben dolomitmurvát fejtettek a területent a közeli útépítéshez, amikor az egyik gödörből olyan állati csontokból készült eszközök kerültek elő, amelyekről a régészek megállapították, hogy azokat bányaművelésre használták. Szénizotópos vizsgálat szerint ezek 11 ezer 750 évesek, ami a jégkorszak utolsó periódusának felel meg.
A szakemberek valószínűsítették, hogy a helyszínen őskori festékbánya volt, ahonnan a régészek számításai szerint körülbelül 24 köbméter porfestéket bányásztak ki. Ez olyan mennyiség, hogy okkal lehet feltételezni, hogy kereskedhettek is vele.
Az őskori lovasi vörösfestékbányát 2012-ben kiemelten védetté nyilvánították. Ez azért jelentős, mert a ma is folyó kőkitermelés, a környezeti hatások, az időjárás előbb-utóbb eltüntették volna a több mint tizenegyezer évvel ezelőtt, a jégkorszak végén keletkezett külszíni bányát.
A terület szabadon látogatható. A kiemelt védettségnek köszönhetően abban nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár csak a részleges állapotromlását eredményezhetné.
