lovas község önkormányzata
Virágzó vidékünk

Világviszonylatban is ritka kincs a lovasi festékbánya

2012-ben kiemelten védetté nyilvánították a területet.

Talán érdemtelenül kevés nyilvánosságot kap a Balaton-felvidéken, Veszprém megyében található egyhektáros terület, mely az emberiség történetének eddig ismert egyik legrégebbi bányája Lovas külterületén.

A település határában, Király-kúttól körülbelül fél órára, a Nosztori-tetőtől háromnegyedóra járásnyira található Európa legrégebbi festékbányája, amihez hasonló csak Afrikában van

– olvasható a lovas.hu portálon.

Kapcsolódó
Lefotózták a salgótarjáni Középbánya-tó medúzáit
Az apró élőlények az emberre veszélytelenek.

1951-ben dolomitmurvát fejtettek a területent a közeli útépítéshez, amikor az egyik gödörből olyan állati  csontokból készült eszközök kerültek elő, amelyekről a régészek megállapították, hogy azokat bányaművelésre használták. Szénizotópos vizsgálat szerint ezek 11 ezer 750 évesek, ami a jégkorszak utolsó periódusának felel meg.

A régészeti feltárás során 143 darab bányászásra alkalmas eszköz került elő a festékfészkekből.

A szakemberek valószínűsítették, hogy a helyszínen őskori festékbánya volt, ahonnan a régészek számításai szerint körülbelül 24 köbméter porfestéket bányásztak ki. Ez olyan mennyiség, hogy okkal lehet feltételezni, hogy kereskedhettek is vele.

lovas község önkormányzata

Mire használták?

A Lovason kibányászott vörös anyagot az ősemberek temetkezéseknél használták, a holttestet elföldelés előtt bőségesen behintették a szent és nélkülözhetetlen vörös festékkel.

 

Néprajzi párhuzamok alapján feltehető az is, hogy az élők harc, vadászat vagy ünnepségek előtt vörös festékkel kenték be a testüket.

 

A vörös festékport használhatták maszkok festésére, arcfestésre, vagy egyszerűen vízzel összekeverve testüket védték a rovarok ellen, de gyógyítás céljára szintén alkalmazták: kis golyót gyúrtak belőle, és megették.

Az őskori lovasi vörösfestékbányát 2012-ben kiemelten védetté nyilvánították. Ez azért jelentős, mert a ma is folyó kőkitermelés, a környezeti hatások, az időjárás előbb-utóbb eltüntették volna a több mint tizenegyezer évvel ezelőtt, a jégkorszak végén keletkezett külszíni bányát.

A terület szabadon látogatható. A kiemelt védettségnek köszönhetően abban nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár csak a részleges állapotromlását eredményezhetné.

Kapcsolódó
Visszafoglalta a természet a gyenesdiási bányakatlant
Akár filmet is forgathatnának itt a megannyi elképesztő és egyedi formák látványával.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.