A fények templomának is nevezik az Őrség egyik gyöngyszemét, a Szentháromság-templomot, amely Veleméren, a Papréten található.
A veleméri templom stílusa alapján azt feltételezik, hogy a XIII. század végén építhették. 1378-ban a radkersburgi Aquila János festette ki a templombelsőt a Bibliából és a Szentek legendáiból vett ábrázolásokkal.
A késő román és kora gótikus stílus jegyeit egyaránt magán viselő épület túlélte a zivataros évszázadokat, köztük a török pusztítást, bár tetőzetét kikezdte az idő vasfoga, a falak pedig alig látszottak ki a gaz sűrűjéből.
A megmentő az 1860-as években érkezett, amikor a magyar műemlékvédelem atyja, Rómer Flóris rátalált a romos templomra. Gyűjtést szervezett, ennek segítségével sikerült megjavítani a tetőszerkezetet és megállítani a templom pusztulását.
De miért hívják a fények templomának az építményt?
A látszatra egyszerű építményben a méreteknek és arányoknak, valamint a nyílásokon beszűrődő fénynek is jelentősége van.
A templom keletelt, ami azt jelenti, hogy egy kiemelt napon bekövetkező napkelte irányába tájolva építették fel.
Pap Gábor és munkatársai 1976-os és 2005-ös vizsgálódásaik során felfedezték, hogy az épület és a freskók elrendezésének sajátosságai miatt ezek a fényfoltok különféle jeles napokon az adott naphoz kötődő képekre vetülnek és emelik ki azokat.
- A nyári napforduló, azaz a fénybőség idején a szentély résablakán belépő első fénysugár a Madonna köpenye alatt menedéket kereső bűnösöket világítja meg. A fényfolt továbbvonulva a küszöbnél áll meg: ezen a napon nem lép ki a hajóból, azaz kijelöli a templom hosszát. Az utolsó fénysugár a szentély méretét kijelölve a szentély és a diadalív sarkában hal el.
- Napéjegyenlőség idején a fényjárás több kép egyidejű megvilágításával értelmezi az északi fal jelenetsorát, mivel ebben az évszakban a hajó ablakain behatoló fénysugarak közvetlenül nem, csak visszaverődve jutnak el. A déli ablakokon beeső utolsó fények egyszerre világítják meg Szent Lászlót és a keresztre feszített Krisztust.
- A téli napforduló idején az alacsonyan járó nap fénye végig közvetlenül az északi falra esik. A legkeletibb ablakon bejutó fény délben a hajó és a szentély határán éri el a padlót, és onnan emelkedve végül a szentségházban enyészik el.
A templom egész évben látogatható. Évente kétszer van búcsú és mise – Szentháromság napján és augusztus 20-án -, ezeken kívül vannak eseti szertartások, például esküvők is.
Bódi Katalin a napokban látogatott el a fények templomába, és készített gyönyörű felvételeket az építményről.