A fülemülesitke, vagy röviden sitke, különleges madár. Legnagyobb számban a Kárpát-medencében, közelebbről a Fertő tónál, annak is magyarországi vizein fészkel: az egész tavon 8 ezer, a magyar oldalon 5 ezer pár. Gyönyörű az éneke: a nádiposzátákhoz tartozó faj hangja a fülemüléhez hasonló, így kapta a nevét.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Egy expedíció most először eljutott a Duna-deltába, hogy felkutassa és meggyűrűzze a veszélyeztetett fülemülesitke példányait, írta meg a kisalfold.hu.
A győrsági madarász-biológus Győrig Előd is az expedíció tagja volt, egy hétig sátorozott Moldova déli részén.
A nádi énekesmadár jelzőfaj, ugyanis csak a legjobb minőségű nádasokban fészkel, vagyis ahol megtalálható, az jó minőségű élőhely. A nádiposzáták közül a fülemülesitke az egyedüli, amelyik rövid távú vonuló, vagyis nem Afrikában tölti a telet, hanem a mediterrán térségben
– mondta el Győrig Előd győrsági madarász-biológus.
A sitke veszélyeztetett, mert a populáció egy része télire a kontinens déli, tengerparti lagúnáihoz vonul, márpedig ezek jó része éppen üdülőhelyek közelében található. Élőhelyeit egyre többször számolják fel és válnak üdülési beruházások helyszíneivé, a nádasok helyén szállodák nőnek ki a földből, vagy lecsapolják őket, esetleg feltöltik, legeltetnek az új területeken, mandarinültetvények foglalják el a földet. Olykor a tengerrel érkező szemét önti el élőhelyeit.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="428" width="625" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az énekesmadár életmódja rejtőzködő. A nádasok mélyén, megközelíthetetlen helyen fészkel, nehéz rábukkanni. A madarászok húsz éve térképezik fel az állományt, az első expedíciókat a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület vezette a balkáni országokba.
A Kárpát-medencei állományról már sokat tudunk, viszont a másik nagy populációról, a Fekete-tenger mellékiről szinte semmit, pedig madaraink többsége ott fészkel télen. Moldovában alig tíz madarász ténykedik, gyűrűzés sincs. Ezért volt fontos a mostani út. Egy hétig sátoroztunk a Moldova déli részén elterülő, Ukrajnával határos Cahul-tó partján. A nádasban felállítottunk tíz hálót, a befogott sitkéket pedig meggyűrűztük. Reményeink szerint a most meggyűrűzött példányokat Görögországban, Albániában visszafogják, így sokat megtudunk ezekről a rejtélyesen élő madarakról
– nyilatkozta Győrig Előd.
