A történelem számos nyomát megtalálhatjuk hazánkban kirándulásaink során. Várak, várromok, templomok, templomromok árulkodnak arról, milyen is volt az élet régen.
Minden építészeti stílus, minden kő mesél a múltról, ha ellátogatunk ezekre a helyszínekre. A Balaton tágabb környéke bővelkedik templomromokban, amelyek sokszor elhagyatottan állnak, és várják, hogy egy kiránduló arra járjon, és ők elmondhassák történetüket. Összegyűjtöttünk néhányat.
Somogyvámos – Pusztatorony
Somogyvámos határában, gabonatáblák között áll a 12. században épült, büszkén az ég felé nyúló romtemplom. Építése óta túlélt számos történelmi vihart: török hódoltságot, világháborúkat, de még ma is hirdeti egy rég eltűnt falu, Csopak létezését.
Az egyhajós tömör épületben a helyi lakosok védelemre találtak támadások idején, ha pedig nem kellett ellenségtől tartani, harangjával segítette az itt élők életét.
Az eredetileg román stílusú templom nyugati és szentély falai még ma is állnak, s bár ma már nem kell megvédeniük senkit, 800 éves történelmi emlékekről mesélnek az erre járó turistáknak.
A romtemplom nagyon közkedvelt, 2011-ben megkapta a “Somogyország Kincse” elismerést.
Ádánd – Hetyei templomrom
Szintén egy szántóföldön áll Somogy megyében, Ádánd község közelében a Hetyei romtemplom. Története hasonló a somogyvámosi toronyéhoz. Valaha a templomrom helyén állt egy település, Hetye, ami a török megszállás alatt elnéptelenedett, és aminek létezésére csak néhány okirat és a megmaradt templomtorony emlékeztet.
A torony első két szintje a romanika jegyeit mutatja, harmadik, felső szintje pedig már gótikus. Az alsó szintek ikerablakait befalazták, a nyugati oldalán egy félköríves záródású ablak látható, amely felett hangrés helyezkedik el. Körülötte régebben temető volt.
2010-es évek elejére a műemléket már az összedőlés veszélye fenyegette. 2015-ben a megyei örökségvédelmi szakemberek és a kaposvári múzeum segítségével állagmegóvási célból tereprendezést végeztek a templom körül.
Taliándörögd – Szent András templomrom
Az egyhajós, román stílusú templomot a Dörögdi-család építtette a XIII. században. Szent András tiszteletére szentelték fel. A templom egy, még az Árpád-korban épült templom nyomaira épült fel. A templomot Dörögdi Miklós esztergomi érsek, egri püspök építtette át 1347 körül gót-stílusban úgy, hogy a román alapfalakat meghagyta. A templomot és környező településeket,
Alsó- és Felső-Dörögdöt, a Balaton-Felvidék nagy részével együtt 1548-ban elpusztították a törökök. Csak a szentélye és sekrestyéje maradt fenn, és a hajó alapfalai a földben.
Az épület legérdekesebb maradványai a freskók. A szentély falait részekre osztották és mindegyikben más-más bibliai jelenetet ábrázoltak. Minden részen látható egy bizánci stílusú glóriával övezett fej. A freskók valószínűleg a veszprémi Gizella-kápolnában található festményekkel egy időben készültek.
A 2000-es évek elején megerősítették a rossz állapotban lévő, életveszélyes falakat, így az épületmaradvány biztonságosabbá vált az érdeklődők számára. A templomrom jelenleg műemlékvédelem alatt áll.
Alsódörgicse – Boldogasszony templomrom
A Balatonhoz közeli Dörgicse települése bővelkedik templomokban, hiszen négy ma is működő és három romtemplommal büszkélkedhet. Ezek közül az alsódörgicsei rom a legnagyobb. Alsódörgicse temploma először 1268-ban kerül említésre írásos forrásokban, ekkor a fehérvári őrkanonokság birtoka. Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.
1548-ban ezt a falut is felégették a törökök. Az 1600-as években a templom az evangélikusok birtokába került, de tőlük 1754-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök katonák segítségével visszaszerezte a katolikusok számára. Ő volt az, aki helyre is állíttatta. 1816-ra azonban már rom volt, így említik az iratok.
A rom környéke ma piknikezőhely, ahonnan remek a kilátás a Balatonra.
Gyepükaján – Nagykeszi templomrom
A templom, ami ma Gyepükaján község közelében található, a XII-XIII. században épülhetett, bár a pontos adatok nem egyértelműek építéséről. Arról, hogy épülte után valaha átépítették volna, nincsenek fennmaradt adatok. Egy Nagykeszi nevű település utolsó, megmaradt épülete, ami ugyanúgy a törökök áldozatául esett, mint sok másik abban az időben. Puszta helyét ma már csak Árpád-kori templomának romja jelzi.
A hajdani templom keletelt tájolású, egyenes szentélyzáródású volt. Háromemeletes tornyot is építettek hozzá, nagyjából a templom építésével egy időben. Tornya kialakításából valószínűsíthető, hogy hajdan védelmi feladatot is ellátott a templom, hiszen földszintje ablaktalan, a felsőbb emeleteken pedig lőrés-ablakokkal látták el. Védelmi jellegre utal az is, hogy a hajó és a torony közötti átjárás a földszinten hiányzik.
Ma a templom nyugodt, csodás környezetben, magányosan áll, társa csak a hajótestbe nőtt fa. 2000 körül emlékművet emeltek mellé, ekkoriban a rom állagának megóvására is történtek erőfeszítések.
