Kiskunsági Nemzeti Park/ Lóránt Miklós
Virágzó vidékünk

11 éve nem láttak ilyen madarat a Kiskunságban

Két nap után továbbállt.

Utoljára 11 éve figyelték meg a régióban, akkor Dabas térségében került a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei szeme elé havasi fülespacsirta. Most szintén egy, a túzokok által kedvelt pusztai élőhelyen, a kunszentmiklósi Nagy-réten bukkant fel a madár – írta meg weboldalán a nemzeti park.

Kapcsolódó
Megjelent a tél szépséges hírnöke Bugacon
A vonuló hósármány hazánkban előnyben részesíti a pusztákat.

A havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) a hazai pacsirtáknál némileg dekoratívabb énekesmadár, legfőbb jellegzetessége a fején található kettős tollpamacs („fülek”) és feltűnő fekete-sárga fejmintázata.

Az északi féltekén többfelé találkozhatunk vele, változatos élőhelyeken fordul elő, de alapvetően a gyér növényzetű, kopár vidékek madara. Sivatagokban, hegyvidéken, tundrán is költ, de magyarországi előfordulásai is sztyeppi élőhelyekhez, vagy azok maradványterületeihez köthetők.

A különböző élőhelyeken lévő állományok rendszertani szempontból kissé elkülönültek, világszerte több mint 40 alfaját tartják számon.

Európában a Skandináv-félszigeten és a balkáni régió magasabb hegységeiben, Erdélyben költ. Vonuló, a telet rendszerint tengerparti régiókban tölti, de a Kárpát-medence síkvidéki területein is optimális feltételeket talál.

Magyarországon a XX. század közepén még rendszeresen megfigyelhető volt kisebb-nagyobb vonuló, vagy áttelelő csapata, ám napjainkban egyre ritkábban bukkan fel vonulása során. Megfigyelései az 1980-as évektől drasztikusan megritkultak, ma már kifejezett ritkaságnak számít, a 2000-es években ez a mostani mindössze a 9. megfigyelési adata.

A madár két napig tartózkodott november 25-26-án a kunszentmiklósi Nagy-réten, ami ilyenkor a téli madárközösségek egyik kedvelt előfordulási területe. A telelő túzokcsapatok mellett rendszeresen láthatók parlagi sasok, kerecsen- és kis sólymok, gatyás ölyvek, kékes rétihéják, vagy nagy őrgébicsek

– számolt be Lóránt Miklós, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területfelügyelője.

A gyakoribb téli énekesmadarak közé tartoznak a mezőgazdasági területeken ilyenkor csapatosan mozgó sordélyok és kenderikék, a rovarevők közül a réti pityer, vagy az áttelelő mezei pacsirták egyedei említhetők, de a megfigyelést megelőzően egy másik kiskunsági „madarászcsemege”, a szintén nem túl gyakori sarkantyús sármány előfordulását is dokumentálta az igazgatóság.

Kapcsolódó
Ilyen dekoratív pacsirta nagyon ritkán téved az országba
Az elmúlt húsz évben ez a 12. egyed, amelyet sikerült megfigyelniük a madarászoknak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.