Virágzó vidékünk

25 éves a Körös-Maros Nemzeti Park

pixabay
pixabay
Legnagyobb értékeit az egykor összefüggő löszpuszta-gyepek utolsó maradványai, valamint a nagy kiterjedésű szikes puszták, továbbá az ártéri területek jelentik.

Huszonöt esztendővel ezelőtt, 1997. január 16-án alakult meg – hazánk hetedik nemzeti parkjaként – a Körös-Maros Nemzeti Park.

Kapcsolódó
Porördögöt fotóztak a kiszáradt kardoskúti Fehér-tóban
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó tó medre hetek óta teljesen száraz.

A több részterületből álló, 52 125 hektár kiterjedésű nemzeti park magába sűríti mindazt, amit az Alföld táji és természeti értékei jelentenek, olvasható a nemzeti park weboldalán.

Az elmúlt két és fél évtizedben rengeteg szakmai tudást és tapasztalatot gyűjtöttünk össze a természetvédelmi kezeléshez. Megteremtettük az élőhelyek hosszú távú fenntartásához nélkülözhetetlen extenzív legeltetés feltételrendszerét és kiépítettük a bemutatás infrastruktúráját

– olvasható a közleményben.

A helyreállító beavatkozások révén számottevően javult az élőhelyek állapota. A fajmegőrzési programok eredményeként emblematikus, veszélyeztetett fajok állományait sikerült stabilizálni, vagy növelni. Mindez lehetőséget ad arra, hogy ezeket, az Alföld eredeti arculatát őrző, egyedi és megismételhetetlen szentélyterületeket a jövő generációira örökíthessék.

Kapcsolódó
Először születtek aranysakál-kölykök a szarvasi állatparkban
Egyelőre nem tudni, hány utód rejtőzik a kotorékban.

A Körös-Maros Nemzeti Park területének döntő hányada Békés megyében és Csongrád-Csanád megye tiszántúli felén található, kisebb része Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti peremére is átnyúlik.

Legnagyobb értékeit az egykor összefüggő löszpuszta-gyepek utolsó maradványai, valamint a nagy kiterjedésű szikes puszták, továbbá az ártéri területek jelentik.

A nemzeti park legnagyobb részét borító füves élőhelyek fenntartása szempontjából nélkülözhetetlen az extenzív legeltetés. Ehhez Igazgatóságunk 4000 egyedet számláló, magas genetikai értéket képviselő magyar szürkemarha, házi bivaly, cigája és racka juh állományokkal rendelkezik.

A természeti és táji értékek megőrzése mellett alapvető fontosságú azok bemutatása, megismertetése a nagyközönséggel. Az ökoturisztikai tevékenység zászlóshajói a Kárpát-medence egykor és ma honos állatfajait bemutató Körösvölgyi Állatpark Szarvason, és a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont Dévaványán

– fogalmaznak.

Kapcsolódó
Csúcsot döntött a löszgyepek legritkább vadvirága
A volgamenti hérics az Alföld löszpusztáinak jégkorszak után fennmaradt faja.

A két helyszín regisztrált látogatóinak száma az előző évben meghaladta az 50 000 főt.

A KMNPI területén rendszeresen előforduló védett növény- és állatfajok száma meghaladja az 500-at.

A nemzeti parknak különleges szerepe van a madárvonulásban is. A kardoskúti Fehér-tó, a Biharugrai-halastavak és a Montág-puszta nemzetközi szinten számon tartott vizes élőhelyek, amelyek évente több százezer madárnak nyújtanak pihenőhelyet.

A fajmegőrzési programok eredményeként növekedésnek indult többek között olyan veszélyeztetett fajok állománya, mint a túzok (a KMNPI címerállata) és a fokozottan védett volgamenti hérics. Előbbi állománya az elmúlt 25 évben 300-350 példányról 600 példány fölé, míg a volgamenti héricsé 1000 tőről 5000 tőre emelkedett.

Kapcsolódó
Erdőrezervátum, vadvíz, madárvárta a Körösök mentén
Az országban elsők között nyilvánították védetté a Dél-Tiszántúl legkiemelkedőbb természeti értékeit.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik