Erdőrezervátum a Duna két legendás szigete

A növény- és az állatvilág természetes folyamatait itt az ember semmiféle gazdálkodó tevékenységgel nem befolyásolhatja.
Kapcsolódó cikkek

Nagyszentjános a Kisalföld keleti részén, Gönyűtől délkeletre, a Bakony-értől keletre terül el. Közigazgatási területén páratlan természeti érték a falutól északra elhelyezkedő két Duna-sziget, az Erebe-szigetek, amelyek a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartoznak.

Kapcsolódó
912 szigetet számoltak össze a Dunán
Bár a folyót szabályozták, az a mai napig szállítja hordalékát, és az arra alkalmas helyeken újabb szigeteket és zátonyokat hoz létre.

A legendás Erebe-szigetek neve több száz évvel ezelőtt ragadt rá a területre. Az idősek két történetet tartanak számon a beszédes elnevezés eredetére vonatkozóan.

Egy 16. századi legenda szerint a Magyarországot feldúló török elől menekültek ide a gönyűiek. A sűrű erdők mélyén pedig kelepcébe csalták a félholdasokat: Erre be! Erre be! – kiabáltak a mohamedánoknak. A törökök szerencsétlenségére csak egy keskeny ösvény vezetett a szigetekre, ahol a bátor gönyűi vitézek elbújtak, és sorra levágták a törököt.

A másik történet a helyi hajóshagyományok közel háromszáz esztendős emléke. A 18. században ugyanis a kor dunai hajóit, az úgynevezett bőgőshajókat a gönyűi kikötőbe csak lovakkal tudták bevontatni. A Pest felől érkező hajóknak a keskeny szigetről a lóvontatók így kiabáltak: “Erre be! Erre be!”.

A vadregényes táj történetei mellett a természet világa ma is mesél.

Az érintetlen szigetet erdőrezervátummá minősítették, a növény- és az állatvilág természetes folyamatait az ember semmiféle gazdálkodó tevékenységgel nem befolyásolhatja. A szigetvilág a holtágaival, meredek falú, szakadó partjaival, háborítatlan környezetével kiváló élőhelyet biztosít több védett állatfajnak.

Az Erebe-szigetek madárvilága rendkívül gazdag, közel 100 fajt tartanak számon a tájvédelmi körzetben. A felhők ura itt nem más, mint a réti sas, aki féltve őrzi tojásait valahol az öreg fák lomberdejében. A terület jelentős fészkelő ragadozómadara a barna kánya, az őszi és tavaszi vonulások idején ritkán ugyan, de a halászsas is megfordul itt.

Ez a folyamatosan megújuló világ két, új fürgelábú lakót is idevonzott távolabbi vidékekről.

A vidra a vizes területek csúcsragadozója, jelenléte jól jelzi az élőhely kedvező ökológiai állapotát. A hód is jelen van a területen. Azt, hogy a gönyűi Dunának is hű lakosai a hódok, azt a megrágott és kidöntött fáknál jobban semmi sem bizonyíthatja.

Az Erebe-szigetek egyik famatuzsáleme egy körülbelül száz esztendős fekete nyár. Ennek az idős fekete nyárnak a legvékonyabb ágai is vastagabbak, mint az erdőben általában előforduló fák általában.

Az Erebe-szigetek helyet kapott a Győr-Moson-Sopron megyei értéktárban.

Kálmán Kristóf- fotós-videós a napokban a táj fölé reptette drónját és gyönyörű felvételt készített a mesebeli tájról.

Kapcsolódó
Természetvédelmi terület lett a Duna csodálatos szigetcsoportja
Fekete gólya, rétisas, haris, európai hód, kornistárnics és mocsári aggófű él a Duna érintetlen vidékén.