mti/Máthé Zoltán
Virágzó vidékünk

Megújult a kamalduli remeteség Majkon

Az épületegyüttes európai szinten is kiemelkedő értéket képvisel.

Az oroszlány-majkpusztai kamalduli remeteség felújítása, a díszkert rekonstrukciója, a kastély kiállításainak létrehozása, valamint a kiszolgáló épületek felépítése összesen 3,2 milliárd forintból valósult meg, írta az MTI.

Kapcsolódó
32 évig volt egy festői sziget egyedüli lakója, most új életet kezdett
Mauro Morandi nagyon nem akart eljönni Budelli szigetéről, de mint mondja, ő az élő példa, hogy 80 év felett is talpra lehet állni.

A rekonstrukció során felújították a némaságot fogadott szerzeteseknek otthont adó cellaházakat, helyreállították a csonka templomtornyot, megújították a barokk rendszerű, teraszos kiképzésű díszkertet, valamint új, modern fogadóépületet létesítettek.

Az egyes cellaházakban a szerzetesi életre jellemző terek kaptak helyet, valamint korabeli tevékenységek megidézésével a remeteség gazdálkodása és a szerzetesek mindennapi tevékenységei vált megismerhetővé.

A felújított templomtorony, amely a remeteközösség lelki központja volt, a felújítás után kiállítótérként és kilátópontként működik.

mti/Máthé Zoltán

A templom kriptájában installációk és egy hologramos kisfilm segítségével ismerheti meg a látogató a barokk lelkiség halállal kapcsolatos gondolatait.

Egy korábbi, 885 millió forintos felújítással megvalósult a 2300 négyzetméter alapterületű rendház szerkezeti és külső helyreállítása, a pince, a földszint, az emelet, valamint a növényszárító padlás teljes belső, műemléki rekonstrukciója, az egykori refektórium freskóinak restaurálása, valamint a belső díszudvar felújítása.

A termekben berendezett kiállítás bemutatja a remeteség 18. századi históriáját, a szerzetesek életmódját, megemlékezik II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak kapcsolatáról.

A tárlat megjeleníti azt az időszakot is, amikor az épületből a remeteség alapítását egykor támogató Esterházy-család grófi ágának vadászkastélya lett az 1860-as évektől.

mti/Máthé Zoltán

A kiállításhoz csaknem harminc magyar múzeum és gyűjtemény nyújtott szakmai segítséget és kölcsönzött műtárgyakat. Az eredetihez igazodó történeti bútorok kaptak helyet a rendezvényekre használt terekben is, így a refektóriumban, a díszteremben, a káptalanteremben, a könyvtárszobában és a kápolnában is.

A remeteség története

A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték építeni, alapkövét Esterházy József tette le.

 

A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehércsuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással.

 

Alig fejeződtek be az építési munkálatok, amikor 1782-ben II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, köztük a kamalduli rendet is, a remeteség vagyonát pedig árverésre bocsátották, állami tulajdonba vették vagy széthordták.

Az épületegyüttes európai szinten is kiemelkedő értéket képvisel: a némasági fogadalmáról ismert szerzetesrendnek világszerte mindössze öt hasonló helyszíne maradt fenn. A remeteséghez 17 cellaház tartozik, közülük hét apartmanházként működik és rendszeresen fogad látogatókat.

A műemléki környezet korhű felújításának, valamint a korszerű fogadóépületnek köszönhetően a korábbi turisztikai látogatószám sokszorosára számíthat a jövőben a régió.

Kapcsolódó
Remeteként él a Szent György-hegyi ortodox szerzetes
Két keze munkáját dícséri az építészeti remek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.