Nem mindegy, mikor, hol és hogyan kaszálunk

Minél kíméletesebben sikerül kezelni területeinket, annál nagyobb az esély a gyepek élővilágának fennmaradására.
Kapcsolódó cikkek

Hogyan kaszáljunk úgy, hogy a „virág” is megmaradjon és szénánk is legyen?- tette fel a kérdést a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a weboldalán.

A kaszálás módjának megválasztásával ugyanis sok, a gyepekhez kötődő élőlény sorsáról dönthetünk. Különösen nagy a gazdák felelőssége akkor, amikor a kaszálás időpontjának megválasztására kerül a sor. Ugyanis ettől a döntésüktől függően számos élőlény pusztul el – vagy élhet tovább.

Kapcsolódó
Kiemelten fontos a természetes élővilág megőrzése az országban
A Natura 2000 a vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását.

A legeltetés a gyepek legősibb hasznosítási módja, amit a ridegtartást jól tűrő állatfajtákkal és tapasztalt pásztorokkal végeztettek. Ennek háttérbe szorulásával, és a zárttéri állattartás megjelenésével egy új, jelentős élőhelyformáló területhasználat jelent meg, a kaszálás. Ez a múlt század elejéig, amikor még a kaszálás gépesítése nem kezdődött el, a kaszálás lassú ütemű munkafolyamat volt, ami kézi szerszámokkal, emberi erővel történt, mely során a gyepek növényzetét egyenetlen hosszúságúra vágták.

A lassú munkafolyamat miatt létrejöttek frissen kaszált, le nem kaszált, illetve különböző korú újrasarjadt foltok is. Így minden állat megtalálhatta a maga számára legoptimálisabb élőhelyet. A gyors gépi kaszálás esetében azonban ma erre nincs lehetőség. Évről évre természeti értékek sokasága pusztul el a gépi kaszálás mellékhatásaként. A gépi kaszálás hatása gyors és drasztikus, ezáltal az élőhelyek átalakulását eredményezi.

Gémné Kovács Anita

Natura 2000-es valamint védett természeti területeken a kaszálás idejének megválasztása és az előírt korlátozások betartása elsődleges fontosságú. Ezekre azért van szükség, hogy a földön fészkelő madarak biztonságosan kikölthessék tojásaikat, illetve felnevelhessék fiókáikat. A területen előforduló védett növények virágzási és magérlelési ideje is befolyásolja a kaszálás kezdő időpontját. A kaszálás időpontját az adott területen található természeti értékek figyelembe vételével kell meghatározni.

Munkaszervezés szempontjából oda kell figyelni arra is, hogy napnyugtától napkeltéig nem folyhat kaszálás. A legtöbb élőlény számára életbevágó, hogy mellőzzük az éjszakai kaszálást, mivel sötétben a menekülési és az észlelési esélyeik is csökkenek

– áll a Nemzeti Park közleményében.

Nem csak természetvédelmi, hanem vadgazdálkodási szempontból is fontos, hogy megfelelő módon legyen elvégezve a kaszálás, hiszen május-június a szálastakarmány betakarítás mellett egyben az őzgidák születésének időszaka is, és a frissen született, vagy pár napos gidák a kasza elől nem ugranak el, hiszen ösztönük azt súgja, lapuljanak.

Az őzek, a mezei nyulak és a földön fészkelő madarak szempontjából is a legjobb megoldás az volna, ha kaszálás előtt lehetséges lenne bejárni a területet.

Soós Gábor

A helyes kaszálási módra nem létezik egy minden helyre és alkalomra általánosan tökéletes megoldás, hiszen minden az adott helyszíntől, illetve a megóvni készült fajoktól függ. Van, ahol a túzokokra, máshol a hamvas rétihéjára vagy a réti fülesbagolyra kell figyelni, de sok más védett vagy fokozottan védett madarunk is a földön fészkel, a figyelem ezért kiemelt fontosságú.

Nagyon fontos, egyúttal betartandó előírás védett természeti területen a kaszálást végző gép lassú haladási sebessége. Ez egyrészt azért előnyös, mert a gép kezelője így észlelheti a talajon lévő fészekről megugró, felrepülő madarat (pl. túzok), és ezáltal ki tudja kerülni a fészket vagy a fiókákat, másrészt, ha a munkagép tempója lassabb, akkor az állatoknak több esélyük van kitérni előle. A védett és Natura 2000 területeken a vadriasztó lánc használata minden esetben kötelező

– írja le a közlemény.

Az állatok védelmét szolgálja a kaszálás térbeli menete is. Természetvédelmi szempontból a legkedvezőbb a terület középpontjából kifelé történő kaszálás, mert ekkor az állatok a lábon álló növényzetben rejtőzködve tudnak a kaszálatlan részek felé haladni. Emellett fontos a kaszálatlan, úgynevezett búvósávok meghagyása is.

Soós Gábor

A kaszálási módokkal kapcsolatos kérdésekben a területileg illetékes természetvédelmi őrök és a – nem olyan régen felállított – gyepvédelmi tanácsadó szolgálat munkatársai is rendelkezésre állnak, akiktől a gazdák a területükre jellemző fajokról és az ott használható természetbarát gyepgazdálkodási módszerekről is naprakész információkat kaphatnak.

Minél kíméletesebben sikerül kezelni területeinket, annál nagyobb az esély a gyepek élővilágának fennmaradására. Ha sikerül megtalálni és létrehozni az összhangot a mezőgazdasági művelés és a fajok védelme között, az végül az egyes területek fenntartható használatát fogja eredményezi.

Kapcsolódó