Általában június elején-közepén veszi kezdetét a kérészek rajzása, mely a Tisza vonalán minden évben megszokott jelenség. A lárvák víz alatt fejlődnek három évig, majd kirepülnek, násztáncot járnak, petéket raknak, és elpusztulnak. Kevesen tudják, hogy a “tiszavirágok” nem csak a Tiszán jelennek meg nyár elején, de az egyedülálló tánc Európában csak nálunk figyelhető meg.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Részletes leírás az ELTE Savaria Biológia Tanszék Facebook oldalán olvasható.
Európa síkvidéki folyóiban egykor elterjedt tiszavirág (Palingenia longicauda) a XX. század 70-es éveire a Kárpát-medence területét kivéve kipusztult az európai folyókból. Sokan ma is úgy tudják, hogy csupán a Tisza vízrendszerében élte túl a faj az ember „környezetátalakító” tevékenységét.
A védett rovar korábbi elterjedési területének 95%-át elvesztette, de Rábában fennmaradt populációjának kiemelkedő jelentősége van a faj genetikai sokféleségének megőrzésében.
A Debreceni Tudományegyetem kutatói által végzett populációgenetikai vizsgálatok eredményei alapján tudjuk, hogy a nagyobb földrajzi távolság ellenére a rábai és egykori rajnai populációk közelebb állnak egymáshoz, mint a rábai és tiszai népességek. Arra a következtetésre jutottak, hogy az utolsó eljegesedést követően két Duna-menti refúgiumból népesültek be az európai folyók.
A Rába és a Rajna közös menedékhelyről települt be. A tiszai és rábai populációk eltérő genetikai állományából fakadhat, hogy fajra jellemző általában júniusi közepére eső rajzás a Rábán mindig korábban tapasztalható. Idén különösen korán, június 1-én koraeste „virágzott ki” a Kis-Rába, Beled közelében.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="955" width="1618" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1283" width="2048" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
