Virágzó vidékünk

Bámulatos fotókon a szegedi tiszavirágzás

Dobó János
Dobó János
A Maros-torkolatnál kapta lencsevégre egy szegedi fotós a kérészek nászát.

A hétvégén megkezdődött a Tiszavirágzás, a Hortobágyi Nemzeti Park arról számolt be, hogy a Tisza több szakaszán is észleltek már kérészeket.  A park munkatársai folyamatosan járják a folyót hajókkal, és az első kirepüléseket a Tisza középső szakaszán, Tiszakécske–Nagykörű közötti részen figyelték meg szombaton, de a Tisza-tó térségéről is érkeztek információk a kérészek nászáról.

Mi pedig a Tiszafüred időjárás Facebook-oldalán botlottunk bele a virágzás első “szirmairól” készült videóba.

Egy szegedi fotográfus, Dobó János is készenléti üzemmódban figyelte a jelentéseket, és mivel tudta, hogy az első észlelések után néhány nappal a folyó déli szakaszain is ébredezni kezdenek ezek a csodás állatok, kedden délután ellátogatott a Maros-torkolathoz.

Dobó János

Elmondása szerint Újszegedről, a Rotary-ösvényről le lehet menni a folyópartra, és meg lehet lesni a rovarok nászát, a tapasztaltok alapján pedig néhány nap múlva akár Szeged belvárosának folyópartjain is lehet majd találkozni kérészekkel.

Dobó János

A kérészekről pedig a Magyar Rovartani Társaság meghatározását olvastuk el, amelyben arról írnak, hogy a kérészek rajzása, kirepülése és rövid, párkereső élete egy igen látványos természeti jelenség, ami mind a Dunán (dunavirágzás), mind pedig a Tiszán (tiszavirágzás) és több folyónkon is megfigyelhető.

Dobó János

A tiszavirágzás az a jelenség, mikor a lárvák tömegével hagyják el a vizet és először úgynevezett szubimágóvá vedlenek, amely szárnyas, de még nem ivarérett egyedet jelent, majd egy újabb vedléssel immár ivarérett rovarként kezdik meg igencsak rövid életüket. Itt kell megjegyezni, hogy a kérészek az egyedüli rovarok, amelyek röpképes állapotban is vedlenek.

A kérészek nászára általában június első vagy második hetében kerül sor. A rovarok a párosodást követően elpusztulnak, valóban rövid, egy napig tartó életciklus adatik meg számukra.

A nőstények a vízbe ejtik petéiket, amelyek lesüllyednek és megkezdik a víz alatti passzív életüket: akár 3 évig is elidőznek az iszapban.

Meg kell jegyeznünk azt is, hogy minden kérészfaj kiemelten védett. Még az elhullott, a víz felszínén úszó példányokat sem szabad eltenni horgászcsalinak, mivel ezek az egyedek nagyon fontos szerepet töltenek be a folyók ökoszisztémájában. A tiszavirágzást 2020-ban hungarikummá minősítették.

Kapcsolódó
Hungarikum lett a tiszavirágzás, a szőregi rózsatő, a csíksomlyói búcsú és a szablyavívás
A bővítéssel a Hungarikumok Gyűjteményébe jelenleg 75 érték tartozik.
Olvasói sztorik