Virágzó vidékünk

Visszatér a hétmillió éves kapafog Pannonhalmára

Facebook/Pannon Esték
Facebook/Pannon Esték
Egy 7 millió éves kapafogú őselefánt maradványait találták meg Pannonhalmán 1959-ben, és a lelet most egy időszaki kiállításon ismét látható lesz.

A pannonhalmi téglagyár agyagbányájában 1937-ben Esztergálos Tibor gimnáziumi tanár egy ritka és értékes ősgerinces leletanyagra bukkant – idézte fel a kapafog történetét a Győrplusz.

A legnagyobb számban növényevők (orrszarvúak, szarvasfélék, gazellák és zsiráfok, háromujjú őslovak, valamint egy hódféle) éltek ezen a vidéken. Egy, a ma élő méhészborz rokonsági körébe tartozó kis ragadozónak is előkerült néhány csontja és foga, melyeket Kretzoi Miklós világhírű paleontológus tudományra nézve új fajként írt le.

Esztergálos Tibor a Természettudományi Múzeumnak ajándékozta a leleteket, melyek mind a mai napig a múzeum Őslénytani és Földtani Tárának értékes darabjai.

Kapcsolódó
Közszemlére tették a jégkor pécsi vándorának maradványait
Az ősállat becsült hossza 5,1 méter, magassága 3,1 méter lehetett.

A legnagyobb európai faj, hatalmas, körülbelül 4 méter magas példányának csontjai 1959-ben kerültek elő és 63 év után augusztusban hazatérnek Pannonhalmára, hogy 3 hónapig bárki számára megtekinthetőek legyenek a Pannonhalma Porta látogatóközpontban.

Augusztus 11-én, 17.30 órakor nyílik meg a Magyar Természettudományi Múzeum kihelyezett időszaki kiállítása.

Ezen a napon 18 órai kezdettel egy Pannon esték extrával is készülnek a szervezők, amelynek során dr. Gasparik Mihály, a múzeum Földtani Tárának őslénykutatója/paleontológusa, számos izgalmas részletet árul el Pannonhalmán talált leletegyüttesről.

Az előadáson való részvétel regisztrációhoz kötött: pannonhalma@tourinform.hu vagy 96/960-072-as telefonszámon.

Kapcsolódó
Kedvelhették az elefánthúst az őskőkorban
Elefántmészárszék nyomait fedezték fel a görögországi Megalopoliszban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik