A Balaton egyes kikötőiben, nádasai előtt üres műanyag palackokat láthattunk tavasz óta. Nem véletlenül kerültek oda, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai helyeztek ki.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A bóják azokat a helyeket jelzik, ahová mesterséges aljzatokat (fa lapokat) helyeztünk ki, hogy a rajtuk kialakuló algabevonatot tanulmányozzuk. Kiválasztottunk egy tucat balatoni kikötőt, amelyeken belülre és a hullámzásnak kitett külső részre is helyeztünk ki aljzatokat. Azt szeretnénk tanulmányozni, hogy az emberi jelenlét hogyan befolyásolja az algabevonat mennyiségét és faji összetételét. Kontrollként nádason belüli, illetve nádas előtti területeket is vizsgálunk.
– írták korábban.
A Balaton körül 48 helyszínen összesen 144 mesterséges aljzatot helyeztek ki, melyeknek egy részét azóta begyűjtötték, a kikötőkön és a nádasokon belül a legtöbb aljzatot sikerült, ám a nádasok és a kikötők előtti területeken többször egyetlen aljzatot sem találtak meg. Ennek oka lehetett a viharos időjárás is, de az a tény is szerepet játszhatott, hogy a fent említett helyszíneken erős emberi jelenlétet (elsősorban horgászatot) tapasztaltak.
Az aljzatok begyűjtése után a laboratóriumban lekaparták a kialakult élőbevonatot, megmérték az algák biomasszájának jellemzésére alkalmazott a-klorofill tartalmat és elkezdték a mikroszkópos vizsgálatokat. Ezzel párhuzamosan a vizet is vizsgálták (fizikai és kémiai paraméterek, tápanyagformák, stb.).
Az már most látható, hogy a kikötők és a nádasok élőbevonata alapvetően különbözött egymástól, de a mérések többsége még folyamatban van. A vizeinkben, különböző felületeken növő bevonatot képző algák rendkívül fontos szerepet játszanak a vizek anyag- és energiaforgalmában. Ezen algaközösségek diverzitása jó bioindikátorai a környezeti változásoknak. Egészen más algaközösséget találunk egy erősen szennyezett, és egy jó állapotú vízben
– közölték a honlapjukon.
