Mozaik

Nem felelősek a horgászok a balatoni algavirágzásért

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék
A kutatási eredmények szerint az etetőanyag-bevitel nem befolyásolja érdemben a tó vízminőségét, és nem játszhatott szerepet a 2019-es algavirágzásban.

A Balaton élővilágának megóvása kiemelten fontos feladata az agrártárcának. A feladatot május elsejétől kinevezett miniszteri biztos, Szári Zsolt látja el.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy tartsa a kapcsolatot, erősítse a kommunikációt a Balaton élővilágának megőrzésén dolgozó intézményekkel, a térség önkormányzataival és civil szervezeteivel

– mondta el Nagy István agrárminiszter a balatoni miniszteri biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján az MTI-nek.

Kapcsolódó
Károkat okozhat a virágzó kékalga a Balatonban
Káros következményei is lehetnek annak, hogy egyre melegszik a Balaton.

Fontos feladat még a Balaton és a Kis-Balaton vízgyűjtő területein lévő szennyezőforrások beazonosítása, a tómeder rekultivációjával összefüggő állami feladatok meghatározása, valamint a balatoni halak népszerűsítése.

Szári Zsolt beszámolt a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, valamint a halgazdálkodási társaság közös kutatásának eredményéről, amelyben a horgász-etetőanyagok hatását vizsgálták a Balaton vízminőségére. Erre azért is volt szükség, mert egyes feltételezések szerint a horgászok etetőanyagainak szerepe lehetett a 2019-es balatoni algavirágzásban.

A vizsgálatok alapján megfogalmazott becslések szerint a szabadidős és versenyhorgászatok éves etetőanyag bevitele a Balatonba 2083 tonnányi. A tóba ez által juttatott foszformennyiség 8,4 tonnára tehető.

Ez mindössze 5,1 százaléka a befolyókból Balatonba érkező foszforterhelésnek, a vízügy 2017-2019-es években mért átlagértékeihez viszonyítva. Ha figyelembe vesszük a halfogások és haltetemek által a tóból eltávolított, valamint a haltelepítésekkel bekerülő foszformennyiséget is, akkor megállapítható, hogy a horgászat becsült hozzájárulása a Balaton algásodásért felelős foszfor terheléséhez csekély, 2,9 százalékra tehető

– emelte ki a miniszteri biztos a halgazdálkodási társaság honlapján elérhető tanulmány legfontosabb megállapítását.

A vizsgálatot a trendek változása, a horgászok számának növekedése, a haltelepítések mennyisége, vagy a “fogd ki és dobd vissza” horgászat népszerűsödése miatt érdemes háromévenként megismételni.

Ha a jövőben számottevően romlana a halgazdálkodásnak a tó foszformérlegére gyakorolt hatása, többféle intézkedést is be tudnak vezeti, köztük az etetőanyag mennyiségének és összetételének szabályozását, de ez jelenleg nem indokolt.

Kapcsolódó
Elérheti az algavirágzás az egész Balatont
A szakember szerint a probléma természetes és nem egyedülálló.
Olvasói sztorik