wikimedia commons
Virágzó vidékünk

Ne ültessünk özönnövényeket, hatalmas károkat okozhatnak

A jellemzően más kontinensekről származó özönfajok sok problémát okoznak a természetvédelemben.

A globalizációval felerősödik a turizmus, a közlekedés és az áruszállítás során direkt betelepítéssel és véletlen behurcolással is rengeteg egyed kerül el szülőhelyétől távol eső vidékekre, ahol kikerülhet a természetes környezetbe, veszélyeztetve ezzel az őshonos élővilágot – írta cikkében a Magyarmezőgazdaság.

Egyes özönfajok – főként az őshonos fajok kiszorításával – jelentős természetvédelmi károkat okozhatnak.

Ilyen például a kanadai aranyvessző (Solidago gigantea, S. canadensis), ami eredetileg Észak-Amerikában élt, ahonnan dísznövénynek és gyógynövénynek hozták be hazánkba a 19. században. Ma már Magyarország számos területén kiterjedt állományokat alkotnak, az eredeti növénytakaró pusztulását, őshonos fajok visszaszorulását okozva.

Az ily módon átalakult élőhelyek egyes állatfajok, például a földön fészkelő madarak számára is kedvezőtlenné válnak.

Wikimedia commons

De ilyen káros invázós faj a  bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), amely a Nyugat-Himalájából származik. A 19. század első felében hozták be Európába dísz- és mézelő növényként.

Hazánkban először Nyugat-Magyarország egyes vízfolyásai mellett jelent meg, és a nagyobb folyók, ritkábban hegyi, dombvidéki patakok mentén terjed. Sűrű állományokat képez, így föléje nőve elnyomja az eredetileg ott élő növényzetet; nehezen bomló avarja pedig gátolhatja a honos fajok felújulását.

Mi az özönfaj?

Idegenhonos fajoknak nevezzük azon növényeket és állatokat, más élőlényeket, amelyek a szóban forgó területen (országban, régióban) nem fordulnak elő természetes módon, nem őshonosak, hanem emberi közvetítéssel kerültek új élőhelyükre. Általában más kontinens hasonló klímájú területéről érkeznek. Inváziós fajjá, magyarosabb nevén özönfajjá akkor válik egy élőlény, ha új élőhelyén rohamosan terjed.

Az özönfajok térnyerése erdő- vagy mezőgazdasági, humánegészségügyi és gazdasági problémákkal is járhat. Hazánkban a legismertebb, betegséget okozó özönnövény az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), amely pollenallergiát okoz – ez a probléma ma már minden ötödik embert érint Magyarországon.

wikimedia commons

Az Európai Unió rendelete és a magyar jogszabályok tiltják, illetve engedélyhez kötik egyes fajok kereskedelmét, természetbe telepítését.

A hangsúly a megelőzésen van: az újonnan megjelenő fajok korai észlelését prioritásként kezeli az unió. Közzétettek egy jegyzéket, amely tartalmazza a kontinensünkön veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajokat – ez magyarul is elérhető a termeszetvedelem.hu weboldalon.

A listán jelenleg 30 állat- és 36 növényfaj található, egyebek között a közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca), a kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) és a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera).

A problémára a legjobb megoldás a megelőzés, hiszen az elszaporodásuk után irtani őket nemcsak munka- és időigényes, hanem sokszor igen költséges is. Ezért fontos, hogy felelősségtudattal vállaljuk ne csak az állatok, de a növények nevelését is: még a növénybeszerzés előtt gondolja át mindenki, hogy hosszú távon is tudja-e vállalni a gondozásukat, esetlegesen meg tudja-e akadályozni a kerten kívülre terjedésüket; a természetbe pedig semmiképpen ne telepítsünk oda nem való fajokat.

Amennyiben ismeretlen növények jelennek meg a kertünkben, érdemes utánanézni, mik lehetnek azok. Nem éri meg kísérletezni külföldi útjainkról hazahozott növényekkel: nem biztos, hogy megmaradnak, viszont fennáll a veszélye, hogy egyeduralkodóvá válhatnak kertünkben.

Kapcsolódó
Online térképen az özönnövények magyarországi inváziója
Mindenki számára elérhető, látványos térképeken mutatják be a leggyakoribb hazai özönnövények elfordulását a Szegedi Tudományegyetem kutatói.