Virágzó vidékünk

Hangyák kedvence az ősszel nyíló kikericsvirágú sárika

knp.hu / Haraszti László
knp.hu / Haraszti László
A vetővirág a Duna-Tisza közén ritkán virít.

Az apró termetű vetővirág a Peszéri-erdőben és a Nyárlőrinci-erdőben már virágzik – írta Facebook-bejegyzésében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága.

Kapcsolódó

Az őszi esők hatására idén is előbújtak az amariliszfélék családjába tartozó kikericsvirágú sárika sárga virágai. A törékeny virágok az őszi esők után, rendszerint szeptemberben nyílnak.

A kikericsvirágú sárika nevet valahol a nyelvújítás tájékán szerezhette. Valójában vetővirágnak (Strenbergia colchiciflora) hívják.

A vetővirágnak nagy méretű magjai vannak, terjesztésükhöz a hangyákat használja. Olyan tápanyagban gazdag máz (hangyakalács) fedi a magokat, amit a hangyák szívesen fogyasztanak.

knp.hu / Bártol István

A szorgos hangyák elcipelik a bolyba a magot, majd miután lenyalogatták róla a mázat, kiviszik a „szemétdombjukra” és otthagyják. Ezzel a stratégiával terjeszkedik a vetővirág mellett a hóvirág, a keltikék és a csillagvirágok is.

A vetővirágnak van egy másik különleges tulajdonsága is. A megtermékenyítés a föld alatt elhelyezkedő magházban történik, és bár ősszel virágzik, levelei és toktermései csak a következő tavasszal bukkannak felszínre. Ráadásul a virágok láthatatlanok maradnak és a felszín alatt önmegtermékenyítéssel hozzák létre magvaikat.

A vetővirág a Duna–Tisza közén ritkának számít, csak néhány populációját ismerik, hosszútávú fennmaradását a Peszéri-erdőben és a Nyárlőrinci-erdőben a záródáshiányos részek (tisztások, nem zárt cserjések, felnyíló erdők) képesek csak biztosítani.

A faj védett, egy-egy tő természetvédelmi értéke 10 000 forint.

Kapcsolódó
Ez a gyógynövény a sérülések, zúzódások, ízületi bajok ellenszere
Szabó Gyuri bácsi lánya leporolta a régi családi receptet és megújította azt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik