A nyár második felétől az első komoly fagyokig tartó őszi időszak ideális az inváziós növények iránt érdeklődők számára. Ilyenkor válnak feltűnővé, virágzanak, érlelnek termést azok a fajok, amelyeket elődeink, sokszor akár még nagyszüleink-szüleink sem ismertek, írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának weboldala.
Napjainkban már megközelítőleg 18 ezer olyan növényfaj él a Földön, amely eredeti hazáján kívül más kontinensen is megtelepedett. Ezeket, a természetben megjelenő idegenhonos fajokat nevezzük inváziósnak.
Az elmúlt egy-két emberöltő alatt felgyorsult az új jövevények térhódítása hazánkban, és ha jobban odafigyelünk, mi is észrevehetjük az özönnövényeket környezetünkben.
Így van ez akkor is, ha a Sajó mellett sétálunk. Már a gát mentén találhatók idegenhonos növények.
Japánkeserűfű
A bambuszra emlékeztető szárú, bokor benyomását keltő lágyszárú, a Kelet-Ázsiából származó japánkeserűfű (Fallopia japonica) mára szinte kiirthatatlanná vált vízfolyásaink, roncsterületeink mentén. Rendkívül gyors növekedésű, egy nyár során 3 méteres hajtást fejleszt és akár 1-2 centiméteres szárdarabokból is képes kolonizálni új vidékeket.
Megtalálható még itt a sárgálló sokvirágú napraforgó (Helianthus decapetalus) és amerikai őszirózsa (Aster lanceolatus agg.). Mindkettő dísznövényként került Európába.
Aranyvessző
Az Újvilágból származó kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) sárga szőnyege lepte el a Sajó gátja melletti gazdátlan réteket. Az inváziós fajoknak kedvez, ha elmarad a rendszeres kaszálás, vagy bolygatás éri a földeket.
Zöld juhar
A folyót kísérő galériaerdőnél az ártereket elözönli a gyalogakác (Amorpha fruticosa) és a zöld juhar (Acer negundo), mindkettő özönnövény, az Újvilágból származnak. Az ecetfa (Rhus typhina) is idegenhonos. Októberre bordóvá színeződő lombját messziről meglátni, díszítőértéke és termőhely iránti igénytelensége is hozzájárult betelepítéséhez.
Bíbor nebáncsvirág
A virágok között is akad inváziós. Ilyen az impozáns megjelenésű, bíboribolya színű lágyszárú, a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera). A Himalája vidékéről emberi segítséggel érkezett hozzánk. Mutatós növény a selyemkóró is, mely Amerikából származik. Díszítő értéke révén jutott el Európába. Mélyre lehatoló gyökere, ősz végére felnyíló tokterméséből messzire repülő magjai segítségével pillanatok alatt leuralja a vidéket. Nagyon nehéz megszabadulni tőle, az csak vegyszer segítségével évekig tartó erőfeszítéssel lehetséges.
És, hogy e szépségek elleni védekezésre miért van szükség?
Természetvédőként elsődleges feladat a Kárpát-medence őshonos természeti értékeinek, vadon élő lényeinek megóvása. Ezen célok elérését az inváziós fajok veszélyeztetik.
Az özönnövények elleni sziszifuszi harcot egy-egy parcellán évekig kell folytatni, és az általuk jelentette probléma nagysága és összetettsége miatt a Sajó-völgyben is egyértelműen látszik, a jövőben a gazdálkodók, földtulajdonosok jóval aktívabb közreműködésére lesz szükség. Ez a közös összefogás mindannyiunk érdekét szolgálja.
