Virágzó vidékünk

Széleskörű összefogással indul erdőtelepítő program az országban

Unsplash
Unsplash
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) erdőtelepítő programot indít három nemzeti parkkal együttműködve; a programról csütörtökön írták alá a stratégiai megállapodást Budapesten.

Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME Alapítvány kuratóriumának elnöke és a projekt ötletgazdája a rendezvényen kiemelte, hogy a következő évtizedekben Magyarország arculatát, mindennapjait és lehetőségeit alapvetően befolyásolja a klímaváltozás. Megváltoznak a vízgazdálkodási, mezőgazdasági körülmények és vele az önellátási képesség is – jegyezte meg. A flórából és faunából állatok és növények fajtái tűnnek el, majd újak jelennek meg, ezt a folyamatot pedig a következő nemzedékeknek, a Z és a következő Alfa generációnak is értenie és értelmeznie kell – tette hozzá.

Amit mi teszünk, az nem egyszerű fellángolás. Egyedülálló vállalás a hazai felsőoktatási intézmények között

– jegyezte meg.

Az eseményen elhangzott, hogy a MOME 2022-től teljes tevékenységét a fenntarthatóság elveivel összhangban szervezi, hogy működését tíz éven belül száz százalékban nettó karbonsemlegessé tegye. A zöld átállás az intézmény működésének minden területét érinti, sőt a MOME Zero program kiterjed a Campuson kívüli klímavédelemre is. Ez egy többlépcsős erdőtelepítő program, erdész, ökológus és természetvédelmi szakemberek bevonásával; az első erdőtelepítést 2023 végére tervezik.

A MOME Zero erdőtelepítő akció részeként az egyetem a Balaton-felvidéki, a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkokkal összefogásban félszáz hektáron hoz létre új erdőket, amelyek a jövőben lehetővé teszik a MOME károsanyag kibocsátásának semlegesítését. Az akcióban a MOME közössége, az egyetem dolgozói és hallgatói is szerepet vállalnak – jegyezte meg az elnök; a fenntarthatósági program a MOME képzésébe is beépül.

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója emlékeztetett rá, hogy a nemzeti parkok is küzdenek a klímaváltozás ellen, ezért örömmel csatlakoznak a MOME programjához, amely nem egy élőhely védelméről, hanem egy új létesítéséről szól.

Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója felidézte, hogy a park helyén a múlt rendszerben a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését tervezték, a nemzeti park azonban 25 éve azon dolgozik, hogy természeti értékeit, térségét megóvja.

Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója pedig arról beszélt, hogy a nemzeti parkban a szántók és az egykori ártéri erdők vizes, mocsaras területei a csapadékosabb időszakokban nagyon nehezen művelhetők, így indokolt, hogy ott erdőt telepítsenek és partnerként részt vegyenek az egyetem programjában, hiszen Magyarország egyik legelmaradottabb, legszegényebb vidékéről van szó. (MTI)

Kapcsolódó
60 ezer facsemetét ültettek el a Duna-szigeten, az erdő átvészelte az aszályos nyarat
A Pilisi Parkerdő egyik legnagyobb szabású idei vállalkozása volt az Érd melletti Beliczay-sziget leromlott erdőállományának részleges megújítása.
Olvasói sztorik