Az elmúlt hetekben folyamatosan nőtt az északról érkező vadludak száma a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Fő pihenő- és éjszakázóhelyük szokás szerint a Biharugrai- és Begécsi-halastavak, valamint a környező mocsarak, és vizes élőhely-rekonstrukciók – írta weboldalán a nemzeti park.
A ritkább fajok között néha felbukkan 4-5 kis lilik, és 10-15 vörösnyakú lúd is. Táplálkozni általában nagyobb távolságra is kijárnak, de gyakran megfigyelhetők a vizes élőhelyek közelében lévő legelőkön, amint az őszi esőktől kizöldült gyepeken legelnek.
A nagy lilik Eurázsia és Észak-Amerika északi területein, a nyílt tundrán költ, összesen 5 alfaja ismert. Hozzánk kisebb részben a skandináv, nagyobb részben a szibériai populációból származók érkeznek. Hazánkban a nagy lilik a leggyakoribb vadlúd az őszi-tavaszi vonulás során. Gyakran nagy tömegekben át is telel az egyre enyhébb teleken. Közeli rokona, a kis lilik világviszonylatban is veszélyeztetett faj. Eurázsia északi részén költ, Skandináviától egészen a Csendes Óceánig.
A nyári lúd a házi ludunk őse. Eurázsia jelentős részén elterjedt, de a fenti vadludakkal ellentétben a délebbi tájakon, így hazánkban is fészkel. A hazai állomány az utóbbi években növekszik, a vonulás során a nagyobb csapatokat a tőlünk északabbra költő állomány adja.
A vörösnyakú lúd az egyik legszínesebb vadlúd, már az ókori egyiptomi művészetben is gyakran ábrázolták. Szibéria északnyugati tundráin fészkel. A faj vonulási útvonala az elmúlt évtizedekben kissé nyugatabbra tolódott, így hazánkban is egyre gyakoribb vendég.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi szempontú vizes élőhely-kezelései is hozzájárulnak ahhoz, hogy minél nagyobb számban pihenhessenek itt a távolabbról érkező vadludak.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
