Virágzó vidékünk

Hódlesre hív a Duna-Ipoly Nemzeti Park

Getty Images
Getty Images
Leányfalun lehet megnézni a hódokat és váraikat.

Európa legnagyobb rágcsálója a hód, mely igencsak felszaporodott és jól érzi magát már az emberlakta környezetben is. Most megleshetjük a hódvárakat, a hódok táplálkozási helyét is megfigyelhetjük és ha szerencsénk van, a többnyire csak szürkületben mozgó hódok is megmutatják magukat a Duna-Ipoly Nemzeti Park által szervezett könnyű túrán.

A hódok mellett más látnivalókat is kínál a kirándulás: a Duna parton tőkésrécék, cinegék, csuszkák mindig jelen vannak. Gyakori a szürkegém és a kormorán, a téli madárvendégek közül számos réce, búvár és bukó faj.

A leányfalui túra január 29-én, vasárnap, 11:00 és 16:00 órakor indul.

Az eurázsiai vagy európai vagy közönséges hód Eurázsia legnagyobb, jellegzetes rágcsálófaja.

Állománya a 19. században jelentősen megfogyatkozott, a védelmi intézkedéseknek köszönhetően azonban a 20. század folyamán korábbi elterjedési területének nagy részét visszafoglalta. A faj kiválóan alkalmazkodott a vízi életmódhoz, élőhelye a fás vízpart.

Testtömege 20-33 kilogramm, testhossza 75 centimétertől egy méterig terjedhet, amihez 30-40 centiméteres, lapos, pikkelyes farok csatlakozik. Barna bundája tömött, selymes és vízhatlan, szemei és fülei kicsik, orrát és fülét bőrlebennyel el tudja zárni a víz alatt. Hátsó lábain úszóhártya köti össze ujjait.

Kizárólag növényi eredetű táplálékot (lágyszárúakat, fakérget és leveleket) fogyaszt, rágásnyomai árulkodnak jelenlétéről. Rágásra metszőfogai folyamatos növekedése miatt is szükség van.

A hódok kiválóan úsznak. Bundájukat a végbélnyílás körül elhelyezkedő két szagmirigy váladékával teszik vízállóvá, farkukkal kormányoznak, úszóhártyás lábaikkal pedig előrelökik magukat a vízben. Hátsó lábaik második karma speciális bundatisztító karommá módosult. Egymással füttyögéssel, szagjelzésekkel és farokcsapkodással kommunikálnak, ez utóbbival a veszélyre hívják fel a figyelmet.

A hód számára a tél nem a téli álom, hanem a szaporodás időszaka. A monogám szülők 105-107 napos vemhességet követően együtt gondozzák és táplálják egy-két utódukat. Elválasztásra kb. háromhetes korban kerül sor. A kölykök az ivarérettség eléréséig, azaz mintegy két-két és fél évig szüleikkel maradnak. Az európai hód akár 15-17 évig is élhet. Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 forint.

Kapcsolódó
Potenciális árvízveszélyt jelenthetnek Egerben a hódok
Bár védett állat, a vízügy a hódokban egyértelműen kártevőt lát.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik