Virágzó vidékünk

Pazar fotók az egerészölyvek civakodásáról

MTI/Kovács Attila
MTI/Kovács Attila
Pest megyében, Csobánka környékén kapta lencsevére az MTI fotósa a civakodó egerészölyveket.

Magyarországon a leggyakoribb ragadozómadár az egerészölyv. Biztos mindenki látta már az autópályák vadkerítéseinek oszlopairól fürkészni e nemes ragadozómadarat, akit gyakran tévesen sasnak gondolnak.

Állománya stabilnak tekinthető, nagyjából 15 és 30 ezer pár közötti számban költenek hazánkban.

MTI/Kovács Attila

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület leírása szerint több alfaja Eurázsia jelentős részét népesíti be. Nálunk középhegységi erdőkben éppen úgy költ, mint mezőgazdasági területek apró facsoportjaiban. Fészkét nagyobb fák magasan lévő elágazásaiba építi. A fészekanyag főleg száraz ág, de időnként lombos ággal is díszíti. Fészekalja 1-4 tojásból áll.

MTI/Kovács Attila

A 33 napig tartó kotlásban mindkét szülő részt vesz. Más ragadozókhoz hasonlóan a tojó a kezdeti időszakban őrzi a fészket és a fiókákat, a hím pedig vadászik és hordja a táplálékot. A fiókák növekedésével, az étvágyuk is nő, kevesebb veszély is fenyegeti őket, egy idő után mindkét szülő felváltva hordja a táplálékot. A fiókák 45 nap után hagyják el a fészket. Az egerészölyv, mint neve is mutatja elsősorban rágcsálókkal táplálkozik. Mezőgazdasági területeken a mezei pocok dominál táplálékában. Gyíkokat, rovarokat, madárfiókákat is fogyaszt.

Kapcsolódó
Ragadozómadarak uralják a téli pusztát
Többféle faj is megfigyelhető, melyek ebben az időszakban tartózkodnak csak hazánk területén.
Olvasói sztorik