Kisfilmen örökítették meg a Zab-széki tólengést

Lassú víz partot mos.

A Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa különleges jelenséget örökített meg egy rövid videóban. A híradásból kiderül, a nem mindennapi látványt a nemzeti park egyik szikes tavának partján rögzítették.

A közelmúltban hírt adtunk egy hortobágyi “tengerszem” születéséről, most újabb jó hírrel szolgáltak az alföldi szakemberek. A csapadékos januárnak köszönhetően hosszú idő után ismét megteltek vízzel a felső-kiskunsági szikes tómedrek. A tavak vízmélysége átlagosan mintegy 40 centiméter, ez még elmarad az ideálistól, de a tavalyi évhez képest – amikor jóval kevesebb víz volt a tavakban – jelentős előrelépés.

Az újabb különös jelenséget a napokban a Zab-széknél videózta le Unyi Miklós, a nemzeti park munkatársa.

A tólengés akkor jelentkezik, amikor a tóban lévő vizet a tartós, egy irányból fújó erős szél átnyomja a széliránnyal ellentétes partszakaszra. A partot verdeső folyamatos hullámzás ilyenkor errodálja, alámossa a partot.

A tólengés hatására egy-egy esősebb szezonban a szikes tó medre akár 30-40 centimétert is vándorolhat évente.

Az Alsó-Dunamentén az 1840-es évektől kezdődően a Duna két partján kiépített gátakkal ármentesítették az árteret. Ennek hatására a terület legmélyebb részein már csak a csapadék- és talajvizek gyűltek össze. A hajdani mocsarak szétszakadoztak, a legmélyebb térrészeken állandósultak a fehér és a fekete vizű tavak.

A Duna-mente mélyártéri sávjában több száz hajdani szikes tó nagyobb része kiszáradt, vagy csak a kora tavaszi időszakban van víz bennük. A legnagyobbak közé tartozik a Zab-szék, a Büdös-szék, a Kelemen-szék, Böddi-szék és a Fehér-szék. Ezek a mélyen fekvő területek hazánk és a nemzeti park legértékesebb szikes tavai.

Kapcsolódó
Teljesen kiszáradtak a szikes tavak a Kiskunságban
Sivár kietlen vidék ez ilyenkor, de mégis nagy élmény egy ilyen tómederben sétálni.