A Bakony egyik legszebb és leglátványosabb kirándulóhelyének már a megközelítése is élményszámba megy. Itt megy keresztül ugyanis az ország legimpozánsabb vasútvonala, amit Bakonyvasútként is szoktak emlegetni.
A Győr-Veszprém vonalon juthatunk el a Cuha-völgybe, ahová Veszprém felől Vinyéig három alagúton és két völgyhídon át halad keresztül a szerelvény. Az egyik viadukt felett található az 1896-os vasútépítési emlékmű, valamint ezen a vonalon épült az egyetlen omlásvédővel ellátott alagút is.
Aki Győr felől érkezik bár nincs része ekkora élményben, de a láthatja Pannonhalma mesés épületét és Sokoró, Bakonyalja tájai is tartogatnak szépségeket.
A túrázók végigjárhatják Porva-Csesznek vagy Vinye felől is a szurdok túraösvényét. Vinyén egy kedves kis büfé, étterem, több vendégház is várja őket, nameg az erdő és maga a Cuha-völgy.
A Cuha-patak Eplénynél ered, híres völgye pedig a Zirchez tartozó Kardosrétnél kezdődik és Vinyéig tart. Ennek egy rövidebb szakasza a Cuha-szurdok Porva-Csesznek és Vinye között. Ez az egyik legnépszerűbb túravonal, hiszen igazi családbarát kikapcsolódás, de mégis vadregényes élményt ad, többször kell átkelni a Cuha-patakon is.
A tapasztaltabb túrázók tehetnek egy 13 kilométeres körtúrát is. Nekik a Porva-Csesznek vasútállomásig tartó szakasz után nem a vonatra kell felszállni, hanem az állomást megkerülve felkapaszkodni a Kopasz-hegyre, majd a sárga sávos turista jelzést követve, a Hódos-ér mellett visszamenni Vinyére.
Az útvonalon van felépítve egy különleges sportpálya, a Cuha-völgyi Via Ferrata, ami a sziklamászás egy könnyebben teljesíthető műfaját jelenti. Kiépített kötélpályákon, különböző nehézségű utakat lehet végigjárni. Az úton fixen beszerelt fém kábelek, létrák, hidak és lépcsőfokok segítik a haladást.
Bár sokkal rövidebb, de látványában és élményében nem kisebb értékű túraút az Alsó-Cuha szurdok, amit legutóbb e sorok írója is teljesített népes családjával. Ezt az utat lehet Bakonyszentlászló felől és a vinyei állomásról is teljesíteni, mi az utóbbiról indultunk neki az útnak és már az elején, a Kőpince-barlangnál el is tévedtünk.
Apropó barlang. Ezen az ösvényen haladva három barlangot is megcsodálhatunk. Az első a Kőpince-balrang, amely könnyen megközelíthető karsztos barlang, a belsejében most is csepegő víz mini cseppköveket hoz létre a mennyezeten, ahol egy nyílás mutatja meg nekünk az eget.
A sziklál közt 8 méter magasan megbújó kopár Zsivány-barlang kalandos mászással, a fák kiálló gyökérzetébe kapaszkodva közelíthető meg – igazán kalandos élmény. A legenda szerint ez is – ahogy a Kőpince-barlang – Savanyó Jóska betyár rejteke volt. A harmadik a Remete-barlang, ez már az Alsó-Cuha-szurdok után, az Ördög-rét felől közelíthető meg, felfelé kell baktatni a domboldalon, jelzések segítenek megtalálni a szűk bejáratú helyiséget.
De most kanyarodjunk csak vissza utunk elejére, mi is okozta a mi tanácstalan bóklászásunkat? Egyrészről az, hogy az égvilágon semmi térképes segítséget nem használtunk, csak megkérdeztünk egy helyi lakost, hogy balra kanyarodva hogyan juthatunk el az Ördög-rét felé a szurdokon keresztül. Másrészt pedig öten, öt (de legalább négy) különböző irányba gondoltunk az út folytatására ott, ahol már nem találtunk turista jelzést. A patakot nem mertük tovább követni, nem nagyon találtunk kitaposott ösvényt, azt meg nem gondoltuk, hogy át kellene vágni a Zsidó-réten… pedig de.
Egy fiatalokból álló turistacsoportot kérdeztünk meg végül, akik applikációt használva járták az utakat és a hátszelük vonzásában végül mégiscsak keresztülszeltük a rétet. Bent az erdőben megebédeltünk egy kidőlt fatörzsön, majd meg is találtuk ismét a patakmedret és bár innen már nem volt hosszú az út az Ördög-rétig, viszont annál kalandosabb. Ugyanis a nagy szélviharoknak köszönhetően annyi fa dőlt be a szurdokba, hogy komoly fizikai meló volt néha a mászós-kúszós haladás.
Bár a célunk az volt, hogy megkeressük az utat Bakonyszentlászló felé, de inkább rövidebb körtúrává rajzoltuk át az útvonalunkat, hiszen az Ördög-rét után még vagy 3 kilométer várt volna ránk, míg Vinye felé éppen a fele.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy a Cuha-völgy egy olyan kirándulóhely, ahol minden túrázni induló kalandos utakat találhat magának, legyen az fiatal vagy idősebb, gyakorlott vagy éppen kezdő az erdei, sziklás terepen. Ráadásul minden évszakban gyönyörű a Bakonynak ez a szelete.