Hazánk számos természeti csodával büszkélkedhet, többek közt több tengerszemmel is, melyek épp olyan szépek, mint amilyen különleges a megnevezésük.
A tengerszem valamely hegységben kialakult, általában kis édesvizű tó. A tengerhez természetesen semmi köze nincs, legfeljebb gyakorta kék színe miatt asszociálhatunk rá. Magyarországon nincsenek igazi tengerszemek, hazánkban tengerszemeknek az olyan bányatavakat szoktuk nevezni, amiket magasabb sziklafal határol.
Az elnevezés egyébként a Magas-Tátra lengyel oldalán található Halas-tó lengyel nevéből (Morskie Oko) származik, annak tükörfordítása magyarul
– írja a wikipedia. org.
A legtöbb tengerszem igazi turisztikai látványosság, vonzza a kirándulókat. Nem is csoda. A kéken-kékeszölden ragyogó tiszta víz, a sziklák fenséges látványt nyújtanak, fotóra kívánkoznak.
A Megyer-hegyi tengerszemet, mely sokak szerint az ország egyik legszebb természeti csodája, többször bemutattuk már magazinunkban, így most néhány másik ismert és kevésbé ismert, csodás tengerszemet hoztunk, ami idén mindenképpen felkerülhet a ,,meg kell nézni” listára.
Jósvafői tengerszem
Az Aggteleki Nemzeti Park vadregényes területén található Jósvafő. A falutól nem messze pedig ott a smaragosan csillogó, mesterségesen létrehozott Jósvafői tengerszem. Az emberi kézzel alkotott tó áramtermelés céljából jött létre. Hazánk legnagyobb vízhozamú forrását, a Jósva-forrást duzzasztották fel, hogy a környéket, a környéken lévő barlangokat el tudják látni árammal. A közeli Baradla-barlang is a tónak köszönhette világítását.
A tengerszem igazán varázsos környezetben, fákkal, bokrokkal körülvéve csalogatja a kirándulni vágyókat. Még egy mesterséges vízesésben is gyönyörködhet, aki ellátogat ide.
Tarcali tengerszem
Néha ott is lehet igazi kincset találni, ahol nem is számítunk rá. Így van ez Tokajtól alig negyedórányira, Tarcal mellett, a Nagy Kopasz hegy lábánál is, ahol rábukkanhatunk a Tarcali bányatóra, azaz a Tarcali tengerszemre. Türkiz színű víz, békehangulat, vadvirágok – kell ennél több? A Tarcali bányató bányamunkák hozadékaként keletkezett, csapadék és forrásvizek töltötték fel az ide érkező kirándulók nagy örömére.
Fürdésre nem alkalmas, viszont pihenni, napozni, fotózni lehet a partján. A csodás, Insta fotókra kívánkozó tavat érdemes megnézni az Áldó Krisztus szobortól is, innen remek a panoráma nemcsak a tóra de az egész környékre.
Rudabányai tengerszem
Borsod vármegye igazi tűrkizben pompázó tengerszeme a Rudabányai tengerszem.
Létrejötte a vasércbányászathoz köthető, itt volt ugyanis az egyetlen külszíni vasércbánya, ami 1986-ban zárt be. A bánya után visszamaradó gödröket karsztvíz töltötte meg, a több gödör pedig végül egybeolvadt, így jött létre a tengerszem, melynek hosszát 300, átlagos szélességét 80 méteresnek mondják.
A tó rendkívül híres páratlan szépségéről, a színek pazar játéka minden fotóst és persze minden kirándulót elvarázsol. Legmélyebb része megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize. Benne a fürdés a hideg és hirtelen mélyülő víz, valamint a felszín alatt rejtőzködő sziklák miatt tilos.
Apci tengerszem (Széleskő-bányató)
A Mátra déli lábánál, a festői szépségű Zagyva folyó völgyében terül el az alig háromezer lelket számláló Árpád-kori falu, Apc, melynek északi szegletében bújik meg a helyiek által Széleskőnek nevezett kristálytiszta vizű Széleskő-bányató.
A tó egy 1960-ig andezit kifejtésére használt bánya munkálatai során keletkezett, melynek vize csapadék és talajvíz. A tengerszemet körülvevő sziklák vörösek, a vasoxid színezte be őket.
A bányató gyönyörű zöldes színű, tiszta vízű, halban igen gazdag tó, ezért a horgászok is előszeretettel látogatják, de természetesen a látványnak köszönhetően számos turista is megfordul a környékén.
Az apci tengerszem a körülette lévő 25 méter erdősávval együtt 1995 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület.
Erdőbényei bányató
A Zemplén-hegység és az Alföld találkozásánál, Bodrogkeresztúrról Erdőbényére vezető út mellett található a Mulató-hegy, mely a zempléni földalatti vulkáni működés egyik jelentős emléke. Évszázadokon át bányásztak itt andezitet. A 230 méter magas Mulató-hegy hajdani kőbányája területén alakult ki a bányató.
Az 1940-es években vízzel telt tavat az 1950-es években leszívták, majd az 1990-es évek elejétől a különleges vízminőségű 20 méter mély bányató vizét ismét felengedték. A helyiek Tengerszemnek nevezték el és horgásztóvá alakítottak át.
