Csaknem egy évtized munkájának eredményeként elkészült a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) bennszülött növényeinek a leltára – közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.
Egy terület vagy ország legkülönlegesebb élőlényei az egész világon csak ott előforduló bennszülött, vagy más néven endemikus fajok. Ezek az állatok vagy növények kiemelt jelentőségűek a biodiverzitás, a természetvédelem, a tudományos kutatás és a nemzeti identitás szempontjából is. Ezért kaptak helyet például számos ország vagy régió címerében, illetve más jelképei között – írta a közleményben Riezing Norbert botanikus, a tudományos publikáció szerzője.
A publikációban nem a mesterséges országhatárok, hanem a növényföldrajzi régió szerint történt a területi lehatárolás. Magyarország a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) szívében, annak központi részén helyezkedik el. A botanikus ismertetése szerint ide a Dél-Moráviától a Vaskapuig, illetve a Beregi-síkságtól a Száváig tartó területet értjük, melyen tíz ország osztozik.
Riezing Norbert több száz növényfajt vizsgált meg, amelyeket korábban bennszülöttnek gondoltak a kutatók, de ezek közül csak mintegy 140 bizonyult valóban olyan növényfajnak, amely csak a Pannóniai flóratartományban található meg.
A listán olyan kizárólag nálunk élő növények szerepelnek például mint a vértesi berkenye, a balatoni szeder, a magyar sóballa, a debreceni torma, a Kossuth hölgymál, vagy a Vojtkó-csenkesz. Riezing Norbert ismertetése szerint a “szuperendemizmusnak” tartott tornai vértőről ugyanakkor kiderült, hogy megegyezik egy Kárpátokban élő fajjal.
A botanikus beszámolója szerint mozgalmas volt a története a budai nyúlfarkfű besorolásának, amit a budai Sas-hegyről írták le és sokáig a Pilis-Budai-hegység, illetve a Naszály-hegy endemizmusának tartották. Később ide sorolták az Északnyugat-Kárpátokban, az Alpok délkeleti részén, illetve a Dinári-hegység északi részén élő növényeket is.
Részletes morfológiai és genetikai vizsgálatok azonban kimutatták, hogy ezek más fajhoz tartoznak, sőt még a Naszály-hegyen élő példányok sem egyeznek a Duna túlsó partján találhatókkal. Így ‘ismét’ a bennszülöttek listáján szerepel ez a fővárosunkban is élő, nem túl feltűnő, de annál érdekesebb növény
– jegyezte meg.
A pannóniai bennszülött növények listája egyelőre angol nyelvű tudományos publikációban érhető el, de a tervek szerint magyar nyelven, fotókkal gazdagon illusztrált könyvben is megjelenik majd.
