A szakemberek szerint hazánk éghajlata a kedvére való, így valójában nem az kérdés, hogy a faj Magyarországon felbukkan, illetve megtelepszik-e, hanem az, hogy mikor. Viszont megijedni nem kell, ez az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) kisebb és nem agresszívebb az általunk ismert európai rokonánál.
A Magyar Mezőgazdaságban Dr. Vas Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa azt írta cikkében, hogy egy 2007–2010 között végzett vizsgálat szerint Franciaországban az ázsiai lódarázs megtelepedése után sem mutatkozott növekedés a jelentett darázsszúrások számában. Riadalomra tehát, úgy tűnik, nincs ok: hazai megjelenése, megtelepedése nem jelent nagyobb kockázatot, mint amilyenben eddig is éltünk.
Az ázsiai lódarázs színezete és mérete alapján az őshonos társas darazsainktól könnyen megkülönböztethető. Az európai lódarázsnál valamivel kisebb: a dolgozók és a hímek testhossza átlagosan 2–2,5 centiméter, a királynők testhossza elérheti a 3 centimétert. Tora és fejteteje teljesen fekete; a potroh hátlemezei feketék, keskeny, sárgás hátsó szegéllyel, kivéve a negyedik hátlemezt, amely túlnyomóan sárga.
A lábai feketék, de lábfejei sárgák – ez a fontos jellegzetessége könnyen megjegyezhető: olyan, mintha fekete nadrágot hordana, kínosan magasra felhúzott, sárga színű zoknival. Fészeképítménye méretében és szerkezetében hasonló az európai lódarázséhoz, de a röpnyílás – ellentétben az európai lódarázs fészkével – gyakran oldalt helyezkedik el, nem pedig alul.
Az ázsiai lódarázs európai megtelepedése azért okozhat gondot, mert ez a faj előszeretettel vadászik nyugati mézelőméhekre (Apis mellifera), amelyeknek a termesztett növények beporzásában fontos szerepük van.
Az eddigi francia kutatásoknak azonban nem sikerült feltárniuk, hogy valójában milyen mértékű az ázsiai lódarázs károkozása a méhkaptárakban.
A becslések igen széles skálán mozognak, jobbára anekdotikusak, és egyelőre nem sikerült az ázsiai lódarázs hatását elkülöníteni a nyugati mézelőméheket érintő egyéb káros tényezőktől (mezőgazdaságban használt vegyszerek, élősködő atkák stb.). Lehetséges tehát, hogy e téren is nagyobb a velük kapcsolatos riadalom füstje, mint a lángja
– írta Dr. Vas Zoltán, aki kiemelte, hogy az ázsiai lódarázs történetének fő tanulsága az, hogy mennyire komoly, utólag visszafordíthatatlan következményekkel járhat, ha az ember felelőtlenül fajokat hurcol be új élőhelyekre. Az ázsiai lódarázs nem akart európai területfoglalást, de idehozták, és csak teszi, ami a dolga: életben marad és szaporodik. Nekünk, európaiaknak pedig meg kell tanulnunk együtt élni vele.
