A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) 2022 decemberében kameracsapdát helyezett el Tihanyban, a Balaton parton. Arra voltak kíváncsiak, milyen állatfajok fordulnak elő a parti zónában. A 2023 márciusáig készült felvételekből – melyek több szempontból is tanulságosak – látványos videót készítettek – olvasható a BLKI weboldalán.
A téli – kora tavaszi, zavartalan időszakban rendszeresen megjelentek vidrák, sőt, egy anya két „anyányi” méretű kölykével rendszeresen felbukkant. Ez egyebek mellett demonstrálja, hogy a vidra anya hosszú ideig gondozza utódait. Kiegyenlített táplálékbázis mellett, zavartalan környezetben – mint amilyen a Balaton is az év nagyrészében – egy évig is taníthatja és óvja utódait
– írták.
Egy másik kameracsapda felvételein magányos vidrák is elő-előfordultak, ami nem csoda, mert ez a vidrák fő nászidőszaka, ilyenkor a vizek mentén nagy a jövés-menés. A vízi közlekedés intenzívvé válásával, a nyaralók számának növekedésével a vidrák megjelenései ritkultak.
Említést érdemel, hogy az emlős megfigyelések mind az éjszakai és szürkületi órákra estek, ellentétben a Kis-Balatonnál készült felvételekkel; ott a ragadozó emlősök napközbeni aktivitása is jellemző volt.
A felvételeken egy nagyméretű kő látható, amit a ragadozók előszeretettel szaglásznak és néhány felvételen az is kivehető, ahogyan megjelölik ürülékükkel vagy levizelik.
Az ilyen kiemelkedő „stabil” jelölő felületek elsősorban a fajtársaknak közvetítenek fontos üzeneteket, de a versenytárs, vagy netán domináns faj jelentéről szerzett információ is létfontosságú.
A hátra hagyott szagjel információtartalma és funkciója sokrétű. Információt nyújt például a „gazda” neméről, rangsorban betöltött pozíciójáról (kutyafélék esetén), szaporodási helyzetéről (szaporodásra kész vagy nem kész, vemhes), a területen stabilan jelen levő utódokról és a területen áthaladókról.
A kő helyzete az erőteljes hullámzás miatt időről időre változik, az eső, a hullámok elmossák a kémiai jelzéseket. Ezért is, a vidraállomány felmérés elsősorban időjárási viszontagságokkal szemben védettebb helyekre, főként hidak alatti szárazulatok átvizsgálására terjed ki.
